Bővebb ismertető
1. A GAZDASÁGSTATISZTIKA ALAPJAI
1.1. A gazdaságstatisztika fogalma, felhasználási területei
A statisztika egyfelől tudomány, másfelől gyakorlati tevékenység. Ugyanazzal a szóval illetünk egy tudományágat és egy - ezen a tudományon alapuló - tevékenységet is.
A statisztikai tudományos ismeretek és módszerek egy része általános célú (például: idősor-elemzés, sztohasztikus kapcsolatok, regresszió-analízis, varianciaanalízis, hipotézis vizsgálat, indexelmélet), melyet az oktatási gyakorlatban „általános statisztika" megnevezéssel illetünk, Számos tudományos terület használja kutatásaihoz, számos szakma alkalmazza a gyakorlatban: a közgazdász, a szociológus, a biológus, az orvoskutató, a gyógyszervegyész, a csillagász gyakran statisztikai eszközökkel értékeli és mutatja be munkájának eredményeit. A statisztikai tudományos ismeretek és módszerek másik része speciális jellegű, az adott szakterülethez kapcsolódik. A harmadik csoportot az információgyűjtéshez és feldolgozáshoz kapcsolódó ismeretek (beleértve az informatikai eszközök és termékek működtetéséhez szükséges tudást) alkotják.
A statisztika tudomány, és a hozzákapcsolódó oktatás, jelenlegi gyakorlata nem fedi le az előző felsorolás harmadik csoportját, az információgyűjtéshez és feldolgozáshoz kapcsolódó ismereteket, ugyanakkor a statisztikus szakmához, a statisztikai munkához ezek az ismeretek elengedhetetlenek.
A statisztika, mint gazdasági tevékenység lényegében egy olyan termelési folyamatnak tekinthető, melynek során információkat, konkrétan statisztikai adatokat, állítanak elő, és tesznek közzé statisztikai táblák és statisztikai elemzések formájában. E tevékenység végzéséhez szükséges gyakorlati ismereteket nevezzük statisztikai szakmai ismereteknek, melynek elméleti alapjait elsősorban a statisztika tudományág adja meg. A szakma gyakorlásához szükséges tudományos ismeretek teremtik meg a kapcsolatot a statisztika tudomány és a statisztikus szakma között.
A statisztika tudomány alkalmazása, vagyis a statisztikus szakma gyakorlása az esetekegy részében főtevékenységként, másik részében segédtevékenységként jelenik meg a gyakorlatban. Főtevékenységként végzik azokon a területeken, ahol a fő cél maguknak a statisztikai adatoknak a létrehozása és nyilvánosságra hozatala, az itt dolgozó statisztikus szakembereknek ez a főhivatásúk. Ebben a körben a statisztikus szakma művelőinek ismeretanyaga egyfelől maga a statisztikai tudomány, másfelől az a tudományág, amely a vonatkozó szakstatisztika műveléséhez szükséges. Az ismert példákkal: közgazdaságtan (gazdaságstatisztika), szociológia (társadalomsta-