Bővebb ismertető
A külkereskedelem országhatárt átlépő kereskedelem. Korunknak bármennyire is jelensége az, hogy az országhatárok elválasztó szerepe oldódóban van, az országhatár 1 régiónként eltérő módon vagy országoktól függően - sok tekintetben sajátos helyzetet teremt az üzleti kapcsolatok részesei számára. A nemzetközi elszámolások során átváltási műveletekre kerül sor, így például a külkereskedelmi ügyletek eredményét az árak és költségek nagyságán kívül az átváltáskor alkalmazandó árfolyam alakulása is befolyásolja. Elterjedt gyakorlat, hogy az államok a külföldi áruk behozatalát vámmal sújtják vagy mennyiségileg korlátozzák, engedélyhez kötik, miközben a hazai áruk kivitele számára minél vonzóbb feltételeket igyekeznek teremteni, a külföldi fizetőeszközök feletti rendelkezést szigorú feltételekhez kötik, vagy a nemzetközi fizetési forgalom lebonyolításában hasonlóan szigorú követelményeket támasztanak. A külkereskedelmet érintő állami szabályozások más területei is ismertek. E szabályozások mögött az államok sokszor politikai érdekekkel színezett gazdasági érdekei, kereskedelempolitikai, termelés-, piac- és fogyasztóvédelmi céljai állnak. Ugyanakkor az államok nemzetközi szervezetek keretei között, államközi tárgyalások és szerződések útján sok- vagy kétoldalú alapon törekednek a kereskedelmi akadályok lebontására, az állami szabályozások terén kölcsönösen elfogadható magatartási normák megfogalmazására. Az alábbi fejezetben e kérdéseket Magyarország szemszögéből vizsgáljuk meg.