Gyarapodó régiók, növekvő Európa [antikvár]

ElőszóSzámos olyan cél van, amelyet külön-külön nem, csak közösen érhetünk el. Az Európai Unió, a tagállamok valamint azok régiói és önkormányzatai megosztják egymás között a feladatokat." Berlini nyilatkozat, 2007. március.Ez a 2004-es és 2007-es bővítések utáni első kohéziós jelentés, melynek célja, hogy felmérje az Európai Unió 27 tagállama közötti konvergenciát. A jelentés emellett előzetes értékelést nyújt a 2000-2006-os kohéziós programok hatásáról, továbbá számba veszi a 2007-2013-as programozási időszak első eredményeit. Mindenekelőtt azonban a jelentés górcső alá veszi az előttünk álló évtizedek új, regionális fejlesztési szempontból fontos kihívásait.Meggyőződésem, hogy e kihívások az elkövetkezendő esztendőkben átrajzolják Európa régióinak térképét és háttérbe szorítanak olyan manapság használatos megnevezéseket, mint az új" és régi" tagállamok. A világpiaci versenytársaink által gyakorolt egyre fokozódó gazdasági nyomást, társadalmaink elöregedését, az energiapiac fejleményeit, az éghajlatváltozás és a társadalmi polarizáció hatását ha más és más intenzitással is, de az Európai Unió minden területén érezni fogjuk.Vannak olyan régiók, ahol ezek a kihívások újabb akadályokat gördítenek a gazdasági fejlődés elé, míg más régiókban épp ellenkezőleg: új foglalkoztatási és növekedési lehetőségeket teremtenek. Ahhoz, hogy e kihívásoknak megfeleljünk és e lehetőségeket kiaknázhassuk, megbízható elemzésekre, előrelátó gondolkodásmódra és olyan kreatív politikai válaszokra van szükség, amelyek az egyes régiók igényeire szabott megoldásokkal szolgálnak. Ezzel a jelentéssel a Bizottság vitát kíván indítani arról, hogy az előttünk álló társadalmi és gazdasági változások fényében a kohéziós politika hogyan járulhat hozzá a legjobban a regionális fejlesztés és a konvergencia megszilárdításához.E munkát azonban nem a legelejéről kell kezdenünk. Mindannyian tudjuk hiszen az elmúlt évek igazolták , hogy a vidékfejlesztés és a konvergencia egy olyan többszintű kormányzási rendszerben működik a legjobban, ahol az Unió, a tagállamok valamint a regionális és helyi hatóságok együttműködése összehangolt fellépéseken keresztül valósul meg. Ezt a tagállamok is felismerték, és az elmúlt évtizedben az állami beruházások feletti mind komolyabb felelősséget regionális és helyi szintre delegálták.Ez a tendencia folytatódik. A gazdasági növekedést beindító tényezők elemzéséből kiderül, hogy a helyi szintű erőforrásokra, kutatóintézetekre, vállalati klaszterekre, innovatív üzleti vállalkozásokra és a munkaerő szakképzettségére mind nagyobb hangsúlyt kell helyezni. A gazdasági hatékonyság, a szubszidiaritás és a decentralizáció közötti köteléket még szorosabbra kell fonni azáltal, hogy fokozni kell a helyi és regionális szereplők szerepvállalását a fejlesztési stratégiák kigondolásában és végrehajtásában.