Gyökereink [antikvár]

A Magyar szókincstár szerint gyökér szavunk rokon értelmű kifejezései a kiindulás, kezdet, eredet, származás, forrás, alap. Jelen munka, amely rendkívüli alapossággal szól az „örömről és gazdagságról egy világméretű fogyasztói társadalomban", nem véletlenül viseli a Gyökereink címet éppen e szinonimák értelmében taglalja témáját, izgalmas felfogásban. A gazdaság kérdéseiről szóló újabb könyvek többsége megmarad a jelen felszínes leírásánál, s nemigen törekszik az alapok felé, ezzel megnehezítve, csaknem lehetetlenné téve az olvasónak az eligazodást. A teljes rendszert tekintő - s ekképpen a szűkre szabott gazdasági szemléletet meghaladó - fontosabb írások azonban túljutnak a kor uralkodó felfogásán, s inkább a jövőről szólnak. Alighanem maradéktalanul igaza van a Nobel-díjas amerikai közgazdásznak, Samuelsonnak, aki magyarul is több kiadást megért könyvének bevezetőjében Keynes szavait idézi egyetértően, mondván, hogy „azok a »gyakorlati emberek«, akik mentesnek vélik magukat minden szellemi befolyás hatásától, rendszerint valamely rég elhunyt közgazdász rabszolgái. Magas állásokat betöltő őrültek, akik hangokat hallanak a levegőben, hajdani könyvmolyoktól kölcsönözték rögeszméik magvát. Meggyőződésem, hogy rendkívül eltúlozzák a hagyományos érdekek erejét az eszmék fokozatosan érvényesülő hatalmával szemben. Az eszmék nem azonnal, de bizonyos idő múltával utat törnek..." A Gyökereink efféle "úttörő" munka. Szerzője szerint "a fogyasztói társadalom árnyoldalainak felismerése megköveteli a szigorú gazdasági szemlélet meghaladását, s szükség van arra is, hogy más tudományterületek tapasztalatait építsük be a gazdasági elemzésbe". A könyv valóban széles látókörről, szigorú tudományos eszközökről, a szakirodalomban való jártasságról tanúskodik. Nyugodt lélekkel elfogadhatjuk még közhelynek ható összegzését is, miszerint "a fogyasztás nem célja az életnek, hanem csak eszköze", olyannyira a "teljességben gyökerező ember" felfogásmódját tükrözi a megállapítás. Nem kevésbé érdekes az a kitétel sem, mely szerint a "gyökerekről való megfeledkezés okozza a materializmus taposómalmának erőteljes forgását". A tudományos igényességet és jártasságot példázó hatodik és hetedik fejezetek pedig megdöbbentő képet adnak a székely Kézdiszék és a nyugat-magyarországi Őrség mai állapotáról, minek alapján határozottan állítható, hogy "az emberi teljességhez szükséges gyökerek épsége és a fogyasztói társadalomba ágyazottság között alapvetően fordított irányú a kapcsolat". Az elgondolkodtató, felelősségteljes munkát csak a régi, Szent Ágoston-i mondás idézésével ajánlhatjuk: tolle, lege, azaz vedd és olvasd!