Határaink mentén [antikvár]

A KUTATÁS ALAPVETŐ EREDMENYEIJelen kötet egy szlovák-magyar határtérség-kutatás eredményeit mutatja be, mely munka a Magyarország-Szlovákia-Ukrajna Szomszédsági Programbari, az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósult meg. A kutatásban két intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet (Győr) és a szlovákiai Fórum Kisebbségkutató Intézet (Somorja) vett részt.Vizsgálataink célja a határtérségben élők mindennapi mozgásának feltárása, értelmezése volt. Feltételeztük, hogy az uniós és a schengeni csatlakozás elősegíti a határtérségek integrációját, a határon átnyúló interakciók fejlődését, bővülését, végső soron a kedvező pozíciójú térségekben határon átnyúló régiók létrejöttét.A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRTÉRSÉG INTEGRÁCIÓJAAz Európai Unió belső határai mentén egyre fontosabb kérdés, hogy az államok integrációja mellett vajon megvalósul-e a határ menti térségek összekapcsolódása is? A lehetőség adott: a határok ma már problémamentesen átjárhatók, a lakosság és gazdasági szereplők mozgása szabaddá, akadálymentessé vált. Az integráció kérdése különös dimenziót kap a határtérségekben. Itt a másik állam és annak polgárai testközelben" vannak, létrehozható a földrajzi logikán alapuló egységes tér a mindennapokban is. Kérdés azonban, hogy ez hogyan hat a határ mentén élők életére? Használják vajon a határ másik oldalát? Mindennapi életük részévé válhat a szomszédos ország határtérsége? A munkahelyek, gazdasági lehetőségek kihasználásában mi lesz erősebb: a nemzetállami beidegződés vagy a földrajzi közelség logikája?A feltett kérdésekre szinte határtérségenként eltérő válaszok adhatók. Az integrációt befolyásolja a történelmi múlt, az etnikai, földrajzi viszonyok, a gazdasági fejlettség és annak különbségei, s nem utolsó sorban a szomszédos államok politikai, közigazgatási, közszolgáltatási rendszerei közötti eltérések.Európában járva tapasztalhatjuk, hogy vannak határtérségek, hogy létező, formalizált kapcsolatok, a légiesített határok ellenére is megmarad a fal" a két határtérség között {Paasi-Prokkola 2008), az interakciók száma és terjedelme nem növekszik olyan dinamikusan, ahogyan az elvárható lenne. Máshol a szomszédos államok viszonyától, a létrejött hivatalos határon átnyúló szervezetektől függetlenül a határtérségben élők gazdag kapcsolatrendszerrel bírnak a határ másik oldalán.A szlovák-magyar határ 679 km hosszú, Magyarország leghosszabb határszakasza. A határ mentén nyugatról kelet felé haladva a fejlettségi különbségek nagyok, ugyanakkor különlegessége, hogy a határ szlovák oldalán is jelentős a magyar nemzetiségűek száma és aránya, vannak olyan területek, települések, ahol magyar nemzetiségű szlovák állampolgárok alkotják a többséget.Közös hatámnk egy olyan területen húzódik, amely az első világháború végéig egységes államalakulathoz, a Magyar Királysághoz, illetve az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott. Az