Határok és városok a Kárpát-medencében [antikvár]

11. BEVEZETŐ A Kárpát-medence nyolc országából 2007-ben immáron öt állam az Európai Unió tagja, s várható, hogy középtávon hatodikként Horvátország is a Közösség tagjává válik. Ez a tény a határon átnyiiló kapcsolataink újragondolását sürgeti, hiszen a határok átjárhatóságának változása sok esetben új helyzetet teremt, új folyamatokat indít el határtérségeinkben. Sokat beszélünk, gondolkodunk arról, hogy visszaállhat-e a régi rend, újraéledhetnek-e azok a kapcsolatok, amlyek a 20. század világégései, az államhatárok, államterületek át- és újrarajzolásával megszakadtak. / /i i í^ Európán belül különleges hely a Kárpát-medence, amely kötetünk j i : | témájának földrajzi kereteit adja. A benne élők egy része a létezését 'l'. I', i is tagadja, míg a magyar földrajztudomány vizsgálatainak alapvető v ' egysége, bár lehatárolása szakmai viták tárgya. 1920 óta több ország jl' '.i is osztozik ezen a területen, megváltoztatva egy töténelmileg kialakult területi rendszert. Az új államok között lévő politikai feszültségek a területi rendszerek fejlesztésére is hatással voltak. Etnikai, stratégia, nemzetállam építési okokra vezethető vissza egyes városok, térségek fejlesztésének erőltetése vagy visszafogása, a közigazgatási rendszerek átalakítása. Kötetünk a városállomány, a városhálózat átalakulását követi j nyomon. Vizsgálataink elsősorban arra irányuktak, hogy az újonnan meghúzott államhatárok hogyan befolyásolták a városállomány fejlődését, milyen területi konzekvenciákkal jártak egy-egy térség városállományának átalakulásában. Külön ki kell emelnünk a határ menti városok sorsát, amelyekre a leginkább hatással bír az államhatár jelenléte. így két alapvető térbeli elemmel foglalkozunk: az ¦! államhatárral és a várossal. E kettő viszonyát elemezzük, elméleti, s J- a Kárpát-medencére vetítve empirikus értelemben. -^t Munkánk során a jelenből és a jövőből indultunk ki, inspirálónk az t,, j ' egyre átjárhatóbb államhatár és az uniós integráció volt. Gondolhat- i'.! • juk, visszaállhatnak a hagyományos város-falu és város-város '-l.i í kapcsolatok a Kárpát-medencében. Kérdés azonban, hogy a jelenlegi ^ t' városállományunk mennyiben különbözik a huszadik század ' elejitől, milyen átalakulások mentek végbe az elmúlt időszakban, s egyáltalán, a határsorompók felhúzása megszüntette-e határaink elválasztó szerepét? Jelenleg, az uniós csatalkozás után négy évvel, s I i i f. ! 1 i I ¦