Bővebb ismertető
BEVEZETŐ
„A jövőt megkonstruálni és egyszer, s mindenkorra elintézni mindent nem a mi dolgunk, de annál biztosabb amit jelenleg el kell végezni - minden fennálló kíméletlen kritikqára gondolok. . ." (Marx) |j
Több évtizedes társadalomfejlődésünk egyre nyilvánvalóbb tapasztalata, hogy a ||'
minőségi előrelépéshez csupán a gazdasági élet mégannyira előremutató változá- |,
sai sem elégségesek. Módosulnia kell a közszemléletnek, a politikai döntéshozatal ; <
mechanizmusának, intézményeinek, közéletünk számtalan írott és íratlan szabá- k i
lyának. Ezen átfogó reformhoz megkerülhetetlenül felül kell vizsgálni, elemeiben |
és összefüggéseiben át kell világítani, s a valóság kihívásaira adandó távlatos I ^
válaszok igényével újra kell fogalmazni a szocializmusról alkotott felfogásunkat. ;
Nem újraírt kódexre gondolunk, mégcsak arra sem, hogy néhány évre méretezett állóképekkel próbáljuk meg lefedni a részelemeiben különben is bizonytalanul |
prognosztizálható jövőt. Nem. A feladat ebben áll: észrevenni, feltárni, hogy a |
szocializmus eddigi fejlődése alternatív lehetőségeket érlelt meg; kidolgozni, tudatosítani e módozatok alapvetéseit, s tisztázó erejű, nemcsak „kampány" - időszakra méretezett ideológiai vitákkal mozgósítani az embereket az alternatívák közötti választásra. Választ, válaszokat kell keresnünk tehát arra a kérdésre, hogy milyen szocializmust építsünk, az általunk elérhető lehetőségeken belül, mert ezt a vitát nem lehet kizárólag a tudományos vagy az ideológiai műhelyekben, hivatalokban eldönteni. Azonosulni valamivel, vagy akár csak vállalni, elfogadni valamit nem lehet anélkül, hogy ne lennénk a „kihordási" :
folyamat részesei. Legyen eredetileg mégoly tudományosan megalapozva egy megújított szocializmus-felfogás, előbb-utóbb mítosszá, haladást gátló dogmává kövesedik, ha nincs alávetve a közállapotokat érintő nyilvános diskurzus folyamatos ellenőrzésének, magában hordva annak esélyét, hogy minden lényegi kihíváskor a racionális választ lehetővé tevő önkorrekcióra képes.
A magyar társadalom utóbbi négy évtizedére jellemző folyamatok történetileg összetettek. Jelentős összefüggéseik egy korábbi helyzethez kötődő szocializmus-felfogás alapján született döntések szándékolt és díszfunkcíonális következményeiként vannak ma jelen. Szükséges tehát mind a közfelfogásban, mind a politikai döntéshozatalban ható hagyományos szocíalíztnuskép kritikája, megszabadítva azt az idők során rárakódott, a mindenkori rövidtávú taktikai lépések ideológiai bizonyításából származó elemektől. Nyilvánvaló, hogy egy széleskörii társadalmí-pzd^ági reform tudatosítása nem mehet végbe a tudat széleskörű i
reformja nélkül Ma már nem kérdéses, hogy egy korszerű szocializmus-felfogásnak nem lehet lényegi eleme pl. az árszínvonal stabilitása, a gyors növekedési í ütem, az olcsó lakás, a mindenről gondoskodó állam, stb. Mindazonáltal tudnunk ^ kell különbséget tenni a tarthatatlanná vált és az átörökítendő, újra működőképessé teendő összetevők között. Nem tehetjük meg, hogy a megújítás H.
1166