Havi jelentés 1996/6. [antikvár]

összefoglaló A március végi egy százaléIq)ontos csölckentés után a jegybanic áprilisban nem módosította a repolcamatolcat, így a passzív repokamat 1 hetes lejáraton 24,75, 1 hónapos lejáraton 25%, míg az 1 napos kamat 17,5% maradt. A bankközi kamatok - az 1 napos kamatokat kivéve, amelyek a hónap folyamán 24,5% körül mozogtak - március utolsó hetének I százalékpontos kamatesése után gyakorlatilag egész áprilisban a repokama-tokkal azonos szinten alakultak. A bankok likviditásfeleslege továbbra is elsősorban a passzív repon keresztül csapódott le: áprilisban a passzív repoforgalom már 377,6 milliárd forintot tett ki, míg a 400 milliárd forint alá csökkenő bankközi pénzpiac forgalmának háromnegyede 1 napos üzletekben bonyolódott. A diszkont kincstárjegyek hozama a hónap elején a kamatmozgásoknak megfelelően alakult: április első felében az aukciókon a hozamok csökkenése, majd a hónap közepétől stagnálás volt tapasztalható. Összességében a hónap folyamán minden futamidejű diszkont kincstárjegynél csőkkent a hozam, a legnagyobb mértékben - 1,56 százalékponttal - a 12 hónaposnál. Az 1, 3, 6 és 12 hónapos diszkont kincstárjegyek aukciókon kialakult, az elfogadott ajánlatokkal súlyozott átlaghozama áprilisban rendre 24,14%, 24,06%, 24,07%, valamint 24,21% volt. A pénzpiaci kamatok és állampapírhozamok mérséklődése együtt járt a vállalkozói hitelek piaci kamatainak csökkenésével: az éven belüli lejáratti hitelek átlagkamatszintje 1,3 százalékponttal 28,7%-ra, a betéteké 0,8 százalékponttal 21,4%-ra esett vissza. Ennek következtében a kamatrés 0,5 százalékponttal 7,3 százalékpontra szűkült A lakosság nettó pénzügyi megtakarításainak állománya áprilisban 35,2 milliárd forinttal nőtt, ezen belül a bruttó megtakarítások 32 milliárd forinttal emelkedtek, a lakossági hitelállomány 3 milliárd forinttal csökkent Ez ugyan némileg alacsonyabb, mint az előző hónapok növekménye, azonban még mindig mintegy háromszorosa a tavaly áprilisinak. A megtakarítások szerkezetében további eltolódás ment végbe a forintmegtakarítások javára: míg ezek állománya a hónap folyamán 35,3 milliárd forinttal növekedett, a devizabetéteké forintban kifejezve 3,3, az árfolyamváltozások hatásait kiszűrve 4 milliárd forinttal csökkent. A lakossági megtakarítások alakulásának másik fontos jellemzője a banki betétek arányának növekedése: áprilisban ezek tették ki a forintmegtakarítások több mint 50%-át. A jelenség fő oka, hogy a kincstárjegyhozamok csökkenését a bankok betéti és értékpapírkamatainak csökkentése csak némi késéssel követte, ezért az állampapírok relatív előnye a banki megtakarítási formákkal szemben valamelyest mérséklődött. A hónap folyamán azonban a bankok többsége a lakossági üzletágban - az előző hónaphoz hasonlóan - több százalékpontos kamatcsökkentést hajtott végre. Ennek mértéke 0,25 és 5 százalékpont között szóródott, de a leggyakoribb a 0,5-2 százalékpontos mérséklés volt Áprilisban a viszonylag alacsony (26,5 milliárdforint) adósságszolgálati kiadások, valamint a fogyasztási típusú adóbevételek magas volumene (63,9 milliárd forint) következtében 10,2 milliárd forint szufficit keletkezett a központi költségvetésben - ezen belül az elsődleges többlet 30,4 milliárd forintot tett ki. Az év első négy hónapjában összesen mintegy 40,1 milliárd forint költségvetési deficit keletkezett, ami némileg kevesebb, mint az éves előirányzat időarányos része. Április végéig 25 milliárd forintnyi, az egész évi előirányzottat jelentősen meghaladó hiányt halmoztak azonban fel a társadalombiztosítási alapok. Az Egészségbiztosítási Alap áprilisban 4,3 milliárd forint, a Nyugdíjbiztosítási Alap pedig 5,7 milliárdos deficittel zári. A magas hiány legfőbb oka továbbra is a járulékbevételek tervezettől való elmaradása annak ellenére, hogy a keresettömeg a vártnál magasabb. A folyó fizetési mérleg áprilisban 78 millió dollár többlettel zárt. Tavaly október óta ez az