Hitelintézeti szemle 2002/5. [antikvár]

Részlet: 2002. ELSŐ ÉVFOLYAM 5. SZÁM 1 Árvái Zsófia-Dávid Zsuzsanna-Vincze Judit1 HITELINFORMÁCIÓS RENDSZEREK A lakossági hitelezési aktivitás erőteljes felfutása miatt az utóbbi időszakban a háztartási szektort finanszírozó pénzügyi intézmények hitelezési kockázati is növekedtek. A kockázat mértékének emelkedése szükségessé teszi, hogy a hitelintézetek közötti információcsere hatékonyabbá válása révén a hitelezők teljesebb körű és megbízhatóbb információkhoz jussanak a hiteligénylők eladósodottságáról, fizetőképességéről és készségéről. Ebben jelentős támogatást nyújthat egy olyan központi lakossági adósnyilvántartó rendszer, amely nemcsak azokat az adósokat tartja nyilván, amelyek a törvényi előírások szerint meghatározott mulasztást elkövették (negatív lista), hanem minden olyan lakossági ügyfelet, amelynek kötelezettsége áll fenn valamelyik hitelintézettel, lízingcéggel vagy brókercéggel szemben (pozitív lista). A pozitív listás lakossági hitelnyilvántartó rendszer nem csupán a hitelintézetek, de a hitelintézetek ügyfelei számára is előnyöket hordoz, ugyanis a hatékonyabb információáramlás növeli a bankok közötti versenyt. Ez egyrészt a szolgáltatások színvonalának javulását eredményezheti, másrészt a kockázatok egyértelműbb megítélése révén a megbízhatóan teljesítő ügyfelek számára a kockázati felár csökkentését teszi lehetővé. A cikk első része a nemzetközi gyakorlatot tekinti át részletesen és kitér a jövőbeni tendenciákra, valamint az Európai Unióban tapasztalható szabályozói kezdeményezésekre. A második rész ismerteti a hazai hitelinformációs szolgáltatás fejlődési folyamatát és jelenlegi helyzetét. Ezt követően - a nemzetközi tendenciák és a magyarországi adottságok figyelembevételével - vázolja azokat a lépéseket, amelyek a pozitív listás adósnyilvántartó rendszer kialakításához szükségesek, és részletesen ismerteti a hitelinformációs szolgáltatás fejlesztésével járó előnyöket. Az 1990-es évek végétől a lakossági hitelezés erőteljesen bővült Magyarországon, ami más feltörekvő és tranzíciós országokhoz hasonlóan nálunk is elsősorban a gazdasági fellendüléssel együttjáró pénzügyi liberalizációnak tulajdonítható. A gazdasági növekedés megszilárdulása és a várható EU-tagság a háztartások reáljövedelmének fokozatos emelkedését vetíti előre, és 1 A tanulmány a szerzők nézeteit tartalmazza, így nem feltétlenül tükrözi az MNB hivatalos álláspontját.