Hogyan kommunikáljunk tárgyalás közben? [antikvár]

ELŐSZÓ Ha halljuk vagy olvassuk, hogy Moliere hőse, Monsieur Jourdain egyszer csak hirtelen rádöbbent, hogy ő egész életében prózában beszélt, általában nagyot nevetünk, pedig ebben a szellemesen „megcsavart" gondolatban rejlik egy fontos igazság is. Ami az embernek mindennapi, közismert, természetes, arra nehezen tud elemzően, vizsgálódóan odafigyelni, arra vonatkozóan gyakran érhetik meglepetések, amikor kiderült, hogy az ismert dologban vannak új tartalmak, összefüggések is. így hát nagyon is helyénvaló Bertolt Brecht tanácsa: vizsgáljátok, szükségszerű-e az, ami megszokott. A kereskedelmi vagy a diplomáciai tárgyalásról is sokan csodálkozva tudatosíthatják, hogy itt lényegében kommunikációról van szó, a kommunikáció egyik speciális fajtájáról, és ezért a napjainkban nagy fejlődést megtett és nagy, önálló tudományággá vált kommunikációelmélet szabályait erre is vonatkoztatni lehet. Maga a kommunikáció is a megszokottság homályából emelkedett ki és vált önállóvá, alig fél évszázaddal ezelőtt, a pszichológia nagy kézikönyvei a század első felében még alig vesztegettek rá szót, és a szociológián belül is csak a hírközlés, a sajtó, majd a rádiózás kapcsán, a társadalmi befolyásolás vonatkozásában foglalkoztak vele. Csak később vált világossá, hogy a kommunikáció valamilyen formája minden szervezett, komplex rendszerben központi jelentőségű, és különösen az állatvilágban és az emberi szfé-