Bővebb ismertető
Fúziók kora
Térképeket az útvonalak miatt rajzolunk. Bemutatjuk, hogy 0 vilóg különböző pontjai, milyen módon kapcsolódnak egymáshoz, hogyan érhetőek el, vagy éppen mi választja el őket egymástól. Amikor a tér-iíépet használjuk, egy lehetséges útvonalot választunk ki a sok közül: a legjobbat, o legszebbet, a legy-gyorsobbot keressük, hogy elérjük a célunkat, hogy felfedezhessük. Fúziók és hálózatok korában élünk: oki ismeri o hálózatok csomópontjait, az útvonalokat, az ismeri oz összetartó erejét, oz ismeretlen hirtelen összezsugorodik és nyilvánvalóvá válik, hogy a technológia segítségével, a tér is összeszűkül. Az internet legtávolabbi pontjai is mindössze hot kattintásra kerültek egymástól, és ezáltal a hálózati gazdaságban és a hálózati felépítésű geopolitikában nem vagyunk messze egymástól.
Az embereket mindig is hajtotta az ismeretlenség felfedezése. 100 évvel ezelőtt oz ismeretlen elérése miatt kezdték megépíteni a transz-szibériai vasutat, hogy legyőzzék a legnagyobb távolságot: oz ismeretlent. A tengeri kereskedelmet felváltja o vasúti közlekedés, a vasúti közlekedést pedig a nagy sebességű vasutak, hiszen ho meghódítottuk oz ismeretlent, akkor minél hamarabb elérhetővé kívánjuk tenni. A hálózatok tulajdonsága, hogy nem csak leírják a világot, de hatással is vannak ró. Az Újvilágról készült első térképek megindították a gyarmatosítást, oz emberi géntérkép ismerete megreformálta az orvostudományt. Az ismert elemek kapcsolatából valami több új születik, de meglepő találkozásokból, határterületekből, egészen meghökkentő, korszakalkotó, tudományos, technikai gazdasági, kulturális áttörések törnek utot: Fúziós találkozások ezek.
A 21. század a tudós, o te©hetség, o technológia és oz innováció évszázada lesz, az új, eddig ismeretlen területek felfedezése, infrastruktúra fejlesztésekkel, tudáshálózatokkal, fúziós találkozópontokkal. És a 21. század o városok felemelkedésének korszaka is egyben. A városok és a körülöttük elterülő városrégiók azok, ahol a tehetség és a technológia találkozik egy helyen, ezek azok, ahol a gazdaság, az innovációs
réteg, a kreatív osztály igazán érvényesülhet. Számos globális város hozzáadott értéke GDP-ben kifejezve, magosabb mint egy adott ország GDP-je. Az Egyesült Államok GDP-jének 50 %-át 21 amerikai városa adja.
Ho jövőt akarunk építeni: építsünk okos városokat, alkossunk kreatív iparágakat, támogassunk innovációs központokat és működjünk együtt a világ legjobb egyetemeivel és laboratóriumaival, igen, építsünk okos városokat, ahogy ezt teszi India a 100 okos városával, Kína 20 okos városával, vagy Dél- Korea 3 okos városával, építsünk start-up városokat, ahogy ezt 22 nagyváros teszi. A napokban jelentette be Szingapúr, hogy létrehozta a világ első start-up államát. Tegyük őket elérhetővé, kössük őket össze, hogy a lehető leggyorsabban megközelíthetőek legyenek, és töltsük meg őket világraszóló tartalommal.
Ebben a számban oz új ismeretlen területek felé hajózunk, okos városokat építünk, okos technológiák segítségével, és orra keressük a választ, hogy a geoöko-nómia korában hogyan alakulnak ót a világgazdaság centrumjai, központjai? Milyen globális játéktér alakul ki a Brexit utón, és vajon megismétli-e magát o történelem? Melyek a hanyatló és prosperáló területek, térségek és városok ismérvei, egy új világrend, és egy új nagy korszak hajnalán
Tartsanak velünk oz eddig ismert világunk ismeretlen összefüggési felé
Tisztelettel:
Csizmadia Norbert
Pallas Athéné Geopolitikoi Alapítvány
kuratóriumi elnök HUG főszerkesztő