Humánerőforrások I. [antikvár]

Részlet: Az CIVIBCni TŐK€ CLMCUTC Az első fejezetben az olvasó megismerheti: - az emberi tőke elméletének történetét - a tőke és az emberi tőke definícióját - az emberi és fizikai tőke hasonlóságait és különbségeit - az emberi tőkébe való beruházás lehetséges formáit, valamint - további tökefajtákat 1. Az irónyzcil lörlénele Az emberrel, mint erőforrással kapcsolatos elméletekből csak egy az ember tőkeként való felfogása. Már a klasszikus menedzsment elméletek is, így a taylorizmus, vagy az emberi viszonyok (humán relations) tana, bár alapvetően a vállalatok hatékonyságát kutatták, kitértek a munkavállalókkal, vezetőkkel szemben fennálló kritériumokra is. Az ember tőkeként való kezelésétől, az emberi tőke fogalmától sokan morális okból riadtak vissza, úgy vélték, hogy az ember, mint szabadon gondolkodó entitás, nem hasonlítható egy egyszerű termelési eszközhöz (Schultz 1983,49-50. o.). Mások rámutattak, hogy éppen az ember tőkeként való kezelése humánus. Jó példa erre William Petty, aki 1676-ban a háború pusztító hatását felmérve nemcsak az eszközökben esett károkat, hanem az emberi pusztulást is számba vette (Rosen 1998). Az elmélet gyökerei a klasz-szikus közgazdaságtan alapítójához, Adam Smithhez' nyúlnak vissza, akinek 1776-ban publikált Nemzetek gazdagsága (E gazdagság természetének és okainak vizsgálata) c. művében a tőkét az ország lakosságának összes szerzett és hasznos képességeként definiálta, és elemezte az egyes foglalkoztatási területeken kialakuló bérkülönbségek okait (Smith 1992). Az emberi tőke kutatások a 2. világháború után kaptak lendületet, ennek oka az volt, hogy a közgazdaságban ekkorra már lezajló ún. kvantitatív forradalom előtérbe helyezte a számítások fontosságát, a kvantifikálhatóságot, ekkorra jöttek létre nagy adatbázisok, illetve ért el olyan fejlettségi szintet a számítástechnika, hogy képes volt ezen adatbázisok kezelésére. ' Adam Smith (1723-1790) skót morálfilozófus, közgazdász. A glasgow-i, majd az oxfordi egyetemen tanult, tőle eredeztetjük a közgazdaságtan, mint tudomány megszületését. Smith többek közt a „láthatatlan kéz" elméletéről ismert, mely szerint az emberek önérdeküket követve szükségszerűen növelik a társadalom gazdasági jólétét azáltal, hogy olyan árukat és szolgáltatásokat állítanak elő a munkamegosztás révén, melyeket elcserélhetaek a szabad piacon.