Így készül a reklám [antikvár]

avagy mi értelme az egésznek? Jegyzetülikn célját így összegezhetnénk: kalauz a vállalati marketingkommunikációs tevékenység megtervezéséhez elméletben és gyakorlatban, kezdőknek és haladóknak, röviden és életre szólóan. írásunk elsősorban a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai karának Reklám szakirányos, illetve Marketingkommunikáció szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgatóinak készült, de bizton kaphatnak belőle segítséget más képzések, tanfolyamok hallgatói is. Reményeink szerint tartogathat meglepetéseket és érdekességeket gyakorlati szakembereknek is, mivel a magyar könyvpiacon e témában még nem jelent meg kiadvány. Reméljük, hogy egy emberközeli, könnyedebb hangnemmel sikerül egy kicsit a szakma stílusát is közelebb hoznunk az olvasóhoz. Célunk, hogy ez a jegyzet ne egy információhalmaz, vagyis száraz, és a gyakorlatban vajmi keveset érő gyűjtemény legyen, hanem, hogy hasznosítható információt nyújtsunk, és akár még kedvet is teremtsünk ennek a sokszor frusztráló és a kívülállók által gyakran irigyelt szakmához. A szövegben számos valós példa, valamint a reklámtól független mindennapi „eset" kapott helyet. Ezek célja, hogy más szögből is megvilágítsa a leírtakat, az elméleti megközelítést egy kicsit közelebb hozza az olvasóhoz. A cím - így készül a reklám - után talán helyesebb lenne kérdőjelet tenni. A helyzet ugyanis az, hogy a gyakorlatban általában nem intézményesülnek ilyen katonásan a tervezési folyamatok. A jegyzet éppen ezért jelent újat, hiszen megkísérli struktúrába rendezni az egyes elemeket. Mivel nézetünk szerint a marketing egésze - beleértve a kommunikációt -sokkal inkább egy „tudományosított gyakorlat", így sok pontban nincsenek általánosan elfogadott szabályok, definíciók. Ezeket a gyakorlati szakemberek alkotják meg munkájuk során. Az írás tehát nem törekszik az elméletileg felkutatható minden forrás ötvözésére - sokkal inkább a gyakorlati oldalról közelít. A mai magyar viszonyokra alapozzuk jegyzetünket, és természetesnek vesszük, hogy véleményünk nem 100 százalékban egyezik meg például Dávid Ogilvy 1963-as Egyesült Államokban íródott könyvével.