Intézményi menedzsment a felsőoktatásban 2. [antikvár]

ELOSZO A Felsőoktatási Gazdasági Szakemberek Egyesülete a Budapesti Corvinus Egyetemmel és a Menedzserek Országos Szövetségével közösen, az ágazatot irányító minisztérium támogatásával 2008 óta oktatási kurzusokat szervez a „Felsőoktatási szakemberek gazdasági képzése, továbbképzése" címmel. A program célja az, hogy az intézmények vezetői (leendő vezetői) és más érdeklődők számára módot adjon ismereteik szisztematikus bővítésére, a felsőoktatásban tapasztalható nemzetközi és hazai tendenciák, az intézménymenedzselés, az oktatás- és kutatásirányítás, az intézményi gazdálkodás és a működtetés terén felhalmozódott tapasztalatok megismerésére. Ez a kötet a 2010/201 l-ben lezajlott második kurzus előadásiból került összeállításra, szerzői egyetemi, főiskolai tanárok, tudományos kutatók, felsőoktatási szakértők, intézményi - akadémiai, gazdasági, műszaki és igazgatási - vezetők. Az elméleti megközelítések mellett esettanulmányok is szerepelnek, egy-egy intézmény, egy-egy munkaterület problémáinak, fejlesztési lehetőségeinek és gyakorlatának bemutatásával. (2011 második félévében, a képzési program lezajlása, a kéziratok lezárása után jelentős változásokra került sor a magyar felsőoktatás intézményrendszerében, amelyekkel a tanulmányok - értelemszerűen - nem foglalkoznak.) Az első fejezet tanulmányai a hazai felsőoktatásban az utóbbi húsz évben lezajló folyamatokat nemzetközi környezetbe helyezik, a globális trendekkel, ezen belül az OECD országokban és az Európai Unióban érvényesülő tendenciákkal foglalkoznak. Kiemelt helyet kap az európai felsőoktatási reform, az ún. Bologna folyamat első tíz évének, az eredményeknek és problémáknak az áttekintése. A második fejezet a hazai fejleményeket jáija körül, az úgyszólván állandó változásokból, az azokra adott reakciókból kiindulva, határozott kritikus szemlélettel. A harmadik fejezet az általánosabb megközelítések után egy konkrétabb kérdéskörről szól, a felsőoktatást körülvevő gazdasági, társadalmi feltételrendszerről, az államháztartás adta keretekről, a finanszírozásról. A további hat fejezet fókuszában a program fő témája, az intézményi szint áll. A stratégiaalkotás, az intézményfejlesztés kérdése ezúttal a fenntartható fejlődés gondolatrendszerét is magába foglalja, a versenyképesség, az egyetemi kormányzás, a változásvezetés elvi és gyakorlati megközelítései kapnak teret. Önálló fejezet foglalkozik a minőségmenedzsment témájával, amelyben olyan konkrét kérdések is megjelennek, mint a tehetséggondozás vagy a képzés minőségét befolyásoló oktatás- és tanulásszervezési megoldások. A téma másik dimenziójának, a teljesítménymenedzsment, a teljesítményértékelés problematikájának bemutatásakor már konkrét egyetemek példáit ismerhetjük meg. Az emberi erőforrás menedzsment új koncepciója, annak intézményi gyakorlata és a hazai jogi szabályozási környezet összefüggései teszik érthetőbbé mindezt. Az utolsó, legnagyobb terjedelmű fejezet az intézmények működtetésének néhány kiemelt kérdésével foglalkozik. Indokolt módon a gazdálkodási gyakoriattal összefüggő témák uralják a fejezetet, egyébként néhány újszerű megközelítést, megoldást bemutatva. Ilyen az oktatói munka közvetlenebb összekapcsolása a gazdálkodással az oktatási programigazgató modellben, vagy az oktató munkát támogató informatikai rendszerek működtetésének jó példája. A kiadványt az újabb tanfolyamok hallgatói mellett ajánljuk a felsőoktatás jelenlegi és leendő vezetőinek, valamint a más típusú - tudományos, kutatási, kulturális, közoktatási -