Ipargazdaságtan II. [antikvár]

1. közelítő számítások Az ipargazdasági kutatások során felismert összefüggéseket t a gyakorlati életben a gazdasági élet irányítása érdekében használjuk fel. Magától értetődő azonban, hogy az összefüggéseknek egyedül qualitativ ismerete kevés útmutatással szolgálhat. Nem ad tájékoztatást arról, hogy a megismert összefüggések alapján hozott intézkedések számszerűen milyen gazdasági eredményt biztosítanak. Nem elegendő, ha tudjuk pl. hogy a jövedelem növekedésével az iparcikkfogyasztás is növekszik; tudnunk kell azt is, hogy az iparcikkekben a jövedelem növekedése milyen fogyasztásváltozást idéz elő. Szükséges tehát, hogy a qualitative megismert törvényszerűségeknek mennyiségi vonatkozásait is feltárjuk, mert csakis a mennyiségi vonatkozások ismeretének birtokában vagyunk képesek azokat gazdasági elhatározásaink, döntéseink érdekében felhasználni. A gazdasági törvények quantifikálása nem egyszerű feladat. A gazdasági élet jelenségeinek mérésénél, megfigyelési, mérési módszereink általában nagy hibalehetőséggel dolgoznak, és igy a törvényszerűségek mennyiségi megállapítása nagy szóródással mért adatokra épülő módszereken nyugszik. A mérési nehézségek és az adatok nagy szóródása különleges módszereket. eljárásokat tesznek szükségessé a törvények quantifikálásánál; ezek az un. közelítő eljárások. Közelitő számításokat akkor használjuk, amikor két gazdasági jelenség (pl. jövedelem és fogyasztás) közötti összefüggés szorosságát már tisztáztuk és a továbbiakban - a rendelkezésre álló adatok alapján - a kapcsolatnak, összefüggésnek mennyiségi vonatkozásait akarjuk megállapítani. A feladat ezen a téren tehát a közelitő eljárás segítségével a rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján kell megállapítani a két gazdasági jelenség quantitativ kapcsolatát.