Ipari könyvvitel IV. [antikvár]

I. A költségelszámolás . alapfogalmai 1. A vállalati tevékenység tartalma; költség, önköltség Minden gazdálkodó szerv (vállalat, szövetkezet) a KSH besorolása szerint valamelyik népgazdasági ágba tartozik. A besorolás alapja a főtevékenység, amit alaptevékenységnek nevezünk. Az iparvállalatok alaptevékenysége ipari termékek előállítása és (akár belföldi, akár külföldi) értékesítése, továbbá ipari szolgáltatások nyújtása. Mindazokat a tevékenységeket, amelyeket a vállalatok (szövetkezetek) alaptevékenységükön kívül végeznek, gyűjtőnéven alaptevékenységen kívüli tevékenységnek (melléktevékenységnek) nevezzük. Ilyenek: iparvállalatoknál az építőipari, a közlekedési, a belkereskedelmi stb. tevékenységek. A vállalati tevékenység végrehajtásához élő- és holtmunka-ráfordítások (-felhasználások) szükségesek. Az élő- és holtmunka-ráfordí-tások pénzben kifejezett összegét költségnek nevezzük. A termelési költségek a számvitelben három alapvető formában jelennek meg: költségviselőnként (termékenként), költséghelyenként (üzemenként) és költségnemenként. A költségviselőkre történő elszámolhatóság szempontjából a termelés költségei kétfélék: közvetlen és közvetett költségek. A közvetlenül elszámolható költségek körét a vállalati „Önköltségszámítási szabályzatok" sorolják fel. Általában közvetlenül számolhatók el az iparban: a közvetlen anyag és félkész termék (alapanyagköltségek, vásárolt és saját előállítású alkatrészek) felhasználásai.