Ipari munkaügyi és termelékenységi statisztika [antikvár]

Hatalmas lépésekben fejlődő, szocializmust építő társadalmunkban már-már elértük azt, hogy gazdasági életünk legtöbb területén nem kell hangsúlyoznunk a statisztika fontosságát, az új társadalmi és gazdasági rend kialakításában betöltött nélküközhetetlen szerepét. Vezető kádereink a legtöbb területen tudatában vannak annak, amit Sztálin eh társ már közel három évtizede leszögezett, hogy semilyen építőmunka, semilyen állami munka, semilyen tervszerű munka nem képzelhető el helyes számvitel nélkül. Számvitel pedig elképzelhetetlen statisztika nélkül." A felszabadulás óta, de különösen az elmúlt három évben, mióta hazánkban is leraktuk a szocialista statisztika alapjait, saját tapasztalatainkból is tudjuk, hogy a statisztika segítségével közvetlenül és közvetve mennyi nehézséget oldottunk meg, mennyi hibát küszöböltünk ki. Jól szervezett vállalataink valóban elképzelhetetlennek tartanák ma már munkájukat megfelelő statisztikai szervezet nélkül.A tervgazdálkodás új követelményeihez alkalmazkodó, illetve annak megfelelő statisztikánk az első időkben túlnyomóan közvetlenül a termelés kérdéseivel foglalkozott, és kevesebb figyelmet szentelt a válallati munka egyéb területeinek, a termelés alakulására közvetve vagy közvetlenül befolyással levő tényezőknek a vizsgálatára. Kétségtelen, hogy az iparvállalat központi feladata a termelés, és a felszabadulás utáni első években mielőbb, minden eszközzel pótolnunk kellett a háború pusztításait, ma már azonban eljutottunk oda, hogy a vállalat munkáját nem csak elért termelési eredményei alapján értékeljük, hanem ezt egyéb mutatószámok alakulásától is függővé tesszük. Figyelemmel kell kísérnünk a munkaerőfelhasználást, a munkaidőkihasználást, a termelékenység alakulását, a munkabérrel való gazdálkodást, az önköltség alakulását, az anyagfelhasználást stb., melyek a statisztikára állandóan új és fokozott feladatokat rónak, hiszen éppen a statisztika feladata ezen mutatók rendszeres megállapítása, elemzése és nyilvántartása.