Iparstatisztika [antikvár]

A statisztikai vizsgálatok célja - tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk (adatok) gyűjtése, feldolgozása alapján - a megfigyelt jelenség egészének tömör, számszerű jellemzése. A társadalmi, gazdasági jelenségek területén e vizsgálatok módszertani kérdéseivel foglalkozik egyrészt - mint általános elmélet - az általános statisztika. Másrészt, az egyes népgazdasági ágak és a népgazdaság egésze vizsgálatának metodológiai kérdéseit tárgyalják a szakstatisztikák (ágazati statisztikák) és a gazdaságstatisztika módszertana. A szakstatisztikai módszertanok - mint pl. az iparstatisztikai, mezőgazdasági statisztikai, közlekedés statisztikai - vizsgálatok tárgyát képező ágazat gazdasági jelenségeire vonatkozó, számszerűen meghatározható mutatószám-rendszer képzésével, a mutatószámok kvantitatív összefüggéseinek elemzésénél alkalmazható speciális - az adott terület sajátos vonásait figyelembe vevő - statisztikai módszerekkel foglalkoznak. Pl. a termelés, a munkatermelékenység mérésére szolgáló kvantitatíve meghatározható mutatószámok képzése, számbavételük problémái, összefüggéseik, változásaik, tényezőik, vizsgálatánál alkalmazható módszerek képzik a szakstatisztikai módszertanok anyagát. A gazdaságstatisztikai módszertan a népgazdaság egészét átfogó mutatók (a társadalmi terméktömegre, a nemzeti jövedelemre vonatkozó mutatók) képzésével, ezek elemzésével kapcsolatos módszertani kérdéseket tárgyalja. A szakstatisztikai és a gazdaságstatisztikai módszertan így egyrészt kapcsolatba kerül - a mutatószámok képzésénél - a politikai gazdaságtannal és az ágazati gazdaságtanokkal, másrészt - az alkalmazott elemzési eszközök tekintetében - az általános statisztikával.