Iparvállalatok szervezése és irányítása [antikvár]

A vállalati szervező munkában talán a leggyakrabban előforduló feladat: a különböző folyamatok valamelyikének a megszervezése, illetve átszervezése, a kitűzött gazdaságpolitikai célok szabta követelményekhez igazítása. A folyamatok úgy hálózzák be a vállalatot mint rendszert, ahogyan az erek és idegpályák az emberi testet. Rendeltetésük is hasonló: munkatárgyakat (anyagokat) meg információkat szállítanak, illetve alakítanak át, hogy a vállalat maradéktalanul betölthesse feladatát. A folyamatok, amelyek maguk is rendszerekként foghatók fel, nélkülözhetetlen részei (alrendszerei) egy magasabb rendű rendszernek: a vállalatnak. Éppen ezért elkerülhetetlen, hogy a folyamatok szervezésében is érvényesüljön a rendszerszemlélet. Ennek megfelelően az egyes részek - a folyamatok, illetve a szervezeti egységek - szervezésekor figyelembe kell venni a vállalati célok összességét és a közöttük levő hatáskapcsolatokat, sőt az egyes célok különböző vetületeit is. Ez a könyv a folyamatszervezés rendszerszemléletű alapjait kívánja megadni. Hangsúlyozzuk: a szemléleti alapokat, a gazdaságpolitikai követelményekhez igázod ás szervezési feladatait. Ezért elsősorban azokhoz szól, akiknek a szervezési célokat és követelményeket kell kijelölniük - a vállalati vezetőkhöz -, valamint azokhoz, akiken a szervezés eredményessége múlik, tehát a szervezőkhöz. A vezetők figyelmét a korszerű követelményekre kívánja felhívni, és segíteni őket a vállalaton belüli rendszerösszefüggések felismerésében, a szervezőket pedig a gyakorlati szervezésben érvényesítendő elvi szempontokra és hatékonysági követelményekre, továbbá a leglényegesebb alapmódszerek alkalmazhatósági határaira szeretné figyelmeztetni. Mindebből az is következik, hogy ez a könyv sem menti fel - mint ahogy a szervezési szakirodalom egyetlen más műve sem mentheti fel - a szervezőket az általános elveknek és alapmódszereknek a konkrét körülményekre, a vállalati sajátosságokra alkalmazása alól. A gyakorlati adaptálás: az elvileg lehetséges megoldások (alapmodellek) és adottságok elemzése, majd egybevetése, végül a megvalósítandó cél és a megvalósításra leginkább szóba jöhető modell eredőjének a megvonása, a szükségképpen egyszerűsített modellből hiányzó részletek kidolgozása, a hatékonysági követelmények figyelembevételével. A szervezés ugyanis alkotó szellemi munka, amelyben az alkotó jelleg annál határozottabban érvényesül, minél közelebb jár a kidolgozott koncepció és a ráépülő részletes szervezési megoldás az adott körülmények között lehetséges optimálishoz. Minden szellemi munkában - így e könyv megírásában is - szándékok és képességek, lehetőségek és adottságok ütköznek össze. Ezek eltérései néha kompromisszumokra kényszerítenek. Szeretném remélni, hogy munkám - mindezek ellenére - el tudja érni a célját, és hozzá tud járulni a korábbiaknál nehezebb gazdálkodási feltételek között igényesebb feladatokkal birkózó vállalati vezetők és szervezők hatékonyabb munkájának megalapozásához.