Isten fizesse meg! [antikvár]

„Keresztények vagyunk, de nem hülyék!" - ezzel a „küldetésnyilatkozattal" fogalmazza meg kötetünk egyik szereplője, hogy miként igazodik el az üzleti világban. Több másik beszélgetőtársunkhoz hasonlóan ugyanis hangsúlyozza: attól még, hogy Istent ismerő emberként hivatásszerűen és etikusan foglalkozik az anyagi dolgokkal, nem ejtették a feje lágyára. De vajon nem merő ábránd-e, hogy a hívő lélek tiszta kézzel tud megmaradni a pénz közelében? Nem kerül-e indokolatlan hátrányba az egyenes úton járó keresztény üzletember, ha összes versenytársa ügyeskedik, kiskapukat keres - hogy a nettó korrupcióról ne is beszéljünk? Szabad-e például adót csalni? Érvényesíthetőek-e a hétköznapi erkölcs szabályai a kockázati tőke-piacon? El szabad-e fogadni 26 millió forint végkielégítést egy állami cégtől, és miért ne viselhetne anyagi felelősséget a bankár, ha rossz döntésével milliárdos veszteséget okoz a cégének? A következő lapokon sorakozó interjúinkban ilyen kérdésekről faggattuk beszélgetőtársainkat. Kötetünk egyenes folytatása öt éve elkezdett sorozatunknak, melyben közéleti személyiségeket és hétköznapi hősöket mutatunk be. Mit ad Isten? címmel a hit mibenlétéről olvashattunk vallomásokat, majd a Kit ad Isten?-ben a párkapcsolatról elmélkedtünk. Utána istenadta tehetségeket bírtunk szóra, legutóbb pedig az Isten háta mögé utaztunk, hogy teremtő embereket fedezzünk fel. Most az üzleti és pénzügyi világ nagyágyúi mellett megszólaltatjuk a mindennapok azon kiválóságait, akiknek mondandójuk van gazdagságról, szegénységről; arról, hogyan kell felelősen sáfárkodni a vagyonnal, vagy éppen sikkesen megélni a nincstelenséget. A palesztin szívsebész elmondja, miért nem fogad el hálapénzt, a húszgyermekes parasztgazda pedig elmeséli, miért nem huncutság önálló lakáshoz juttatni két focicsapatnyi gyereket. A Bankszövetség főtitkára arról vall, hogy tényleg a protestáns etikából következik-e a kapitalizmus szelleme, katolikus társait viszont azzal szembesítettük, hogy az egyház társadalmi tanítása összeegyeztethető-e a mai világ játékszabályaival. Kínálatunkban szerepel továbbá borász és keserűital-gyáros, boldogtalan üzletemberből lett boldog biogazda, nagykövet, közgazdász, jezsuita és ferences szerzetes. A beszélgetések végén mindannyiuknak feltettük ugyanazt a kérdést: látnak-e ellentmondást saját életük, illetve a tevéről és a tű fokáról szóló szentírási példabeszéd között. Tizenhét ember, tizenhét izgalmas válasz arról, hogy a gazdagnak lehetetlen-e bejutni a mennyek országába - evilági tanulságokkal hívőknek, nem hívőknek egyaránt.