ITBusiness 2022. szeptember [antikvár]

AZICT-PIAC nagykönyve KORMÁNYZATI INFORMATIKA A jelentés nemcsak az egyes tagállamok teljesítményét vesézi ki, hanem az unió egészét tekintve is több kritikus észrevételt fogalmaz meg. Eszerint a legtöbb tagoi^zág ugyan halad előre a digitális transzformációban, de bizonyos kulcsfontosságú technológiák - például a mesterséges Intelligencia és a Big Data - adaptációja még mindig rendkívül alacsony a vállalkozások körében, még az éllovasok esetében is. A digitális készségek elégtelen szintje a lakosság körében a jövőbeni fejlődést hátráltatja, mélyíti a digitális szakadékot és növeli a lemaradás kockázatát, ahogy mind több (és sokszor már kulcsfontosságú) szolgáltatás csak onlíne érhető el. Ugyancsak további erőfeszítésekre van szükség a szélessávú infrastruktúra még teljesebb körű kiépítésében, elsősorban az 5G terén. A digitális fejlettség terén továbbra is dominánsak az északi országok. Az első négy sorrendje Finnoi^zág (69,6 pont). Dánia (69,3 pont). Hollandia (67,4 pont) és Svédország (65,2 pont), amelyek mind legalább tíz ponttal múlják felül az 52,3-as uniós átlagot. A sor túlsó végén Lengyelország (40.5 pont), Görögország (38,9 pont). Bulgária (37.7 pont) és Románia (30,6 pont) áll. Ivlegnézték a jelentés összeállítói azt is, hogy az elmúlt öt év távlatában mely országok tudták a legnagyobb mértékben csökkenteni lemaradásukat, és melyek azok, amelyek az átlag alatt fejlődtek. Ebből kiderül, hogy Magyarország a maga nem egészen 9 százalékos éves fejlődésével gyakorlatilag csak az EU átíagát hozta, ezért nem is sikerült érdemben előrelépnie. A leginkább túlteljesítő országok között van Olaszország, Írország és Lengyelország, míg az átlagnál sokkal lassabban nőtt (az egyébként magasabb szintről induló) Lettország. Luxemburg és Észtország. Figyelemre méltó, hogy az öt évvel ezelőtt ís élenjárónak számító Finnország. Dánia és Hollandia tempója mindig az EU átlag fölött volt. így előnyüket még növelni is tudták a többiekhez képest. Pénz pedig lenne Kitér arra is a DESI-jelentés, hogy milyen jelentősége van a digitális felzárkóztatásban az uniós helyreállítási és ellenállóképességi eszköznek (RRF-nek). A pénzügyi konstrukció 325 milliárd euró támogatást és 165 milliárd euró kölcsönt kínál a tagországoknak, hogy növelhessék gazdasági ellenállóképességüket és innovációs potenciáljukat. A 27 tagország közül már csak Dánia és Magyarország benyújtott tervezetét nem fogadta el az EU Tanácsa, miközben 21 tagország már kapott előleget, öt pedig már le is hívta a támogatások első részletét. Afeltételek szerint a tagországi tervek legalább 20 százalékát kell a digitális átállás támogatására, illetve az abból fakadó kihívások kezelésére költeni. Az elfogadott tervekben ez az arány általában 20-27 százalék között van, de például Ausztria és Dánia a nekik járó összeg több mint felét. 53 százalékát fordítaná digitalizácíós célokra, összességében 127 milliárd euróról van szó a 25 tagállamban; a tervek szerint ennek 13 százaléka menne nagy sebességű hálózatok építésére, 37 százalék a közszolgáltatások fejlesztésére, 19 százalék a vállalkozások (különösen a kkv-k) digitalizációjára. 17 százalék a digitális készségek fejlesztésére. 14 százalék pedig kutatásokra és a fejlett technológiák alkalmazására. Az emberen múlik Humán tőke Nem kérdés, hogy a digitalizácíót semmilyen szempontból nem lehet sikerre vinni megfelelő képzettségű felhasználói bázis nélkül. Elektronikus közszolgáltatásokat csak digitálisan írástudó állampolgárok képesek igénybe venni, de a munkahelyek digítalizációja sem képzelhető el a számítógépet és szoftvereket készségszinten használni képes dolgozók nélkül. Az EU 2030-ként azt tűzte ki célul, hogy a lakosság 80 százaléka rendelkezzen legalább alapvető digitális készségekkel. (Lásd.^ DESI és a digitális évtized című" keretet!) Ehhez képest most 54 százaléknál jár a kontinens, és csak Hollandia vagy Finnország közelíti meg a célt (79 százalék). Nem meglepő módon a demográfiai jellemzők erősen befolyásolják a digitális készségeket. A16-24 évesek 71 százaléka és a felsőfokú végzettségűek 79 százaléka rendelkezik ilyen képességekkel. Velük szemben az 55-74 évesek között csak 35 százalék azok aránya, akiknek vannak alapszíntű számítógépes ismereteik, mint ahogy a vidéki lakosság ismeretei is elmaradnak a városiakétól (46 százalék szemben a 61-gyel). Nem áll jól Európa az ICT-munkavállalókat tekintve sem. 2030-ra az EU célja, hogy 20 millió ember (a teljes munkaerő 10 százaléka) dolgozzon a szektorban - jelenleg 8.9 millió (4.5 százaléknyi) embert foglalkoztat az ICT-szektor A legtöbben Németországban dolgoznak (2 millióan], de Francia- és Olaszországgal együtt a három tagállam az EU ICT-szak-embereinek több mint 40 százalékának ad munkát, A jelentés szerint ugyanakkor. ha marad a mostani növekedési ütem, nem sikerül elérni a 2030-as célt. A humán területen Magyarország elmarad az uniós átlagtól Az orezág a 23. helyen ált. pontszáma 38 a 46 pontos uniós átlaggal szemben. Az emberek kevesebb mint negyede, 24 százaléka rendelkezik alapszintű, és további 25 százaléka ennél magasabb szintű digitális készségekkel. A digitális tartalom előállítására alapfokon a magyarok közel 60 százaléka képes, ami viszont megint csak a 23. hely eléréséhez volt elegendő. Az ICT-szakemberek aránya az összes foglalkoztatott között 3.9 százalék, és az utánpótlás sem látszik igazán biztosítottnak, mert a diplomásoknak csak a 3,1 százaléka folytatott ICT-vel kapcsolatos tanulmányokat. Infrasmiktúra: ahol kisebbek a gondok A DESI négy fő dimenziója közül mindig ís az infrastruktúra és az ahhoz kapcsolódó területek voltak azok. ahol Magyarország az EU-átlagnál jobban teljesített. sőt, Időnként kimondottan az éllovasok között volt. Nincs ez másképp idén sem. Bár a fő dimenziót (angolul connectivity-t, magyarul Internet-hozzáférést) tekintve elmaradunk az EU-átlagtól (amely 59,9 pont), a 13. helyezés és az 57.6 pontos mutató egyáltalán nem mondható rossznak. Helyezés Pontszám Finnország 1. 71.4 f Magyarország 23. 38,4 Románia 27. 31,0 EU-átlag - 45,7