Jelentések az alagútból [antikvár]

Az Ipari export gazdaságosságának alakulása Bevezetés Az utóbbi néhány évben a belföldi kereslet visszaesése miatt az értékesítés mindinkább a külpiacokon vált lehetségessé a vállalatok számára. A belföldi recesszióval párhuzamosan a korábban fő exportpiacnak számító Kelet-Európában is - az elhúzódó és mély válság miatt - erősen beszűkült, esetenként teljesen ellehetetlenült az értékesítés. Napjainkban tehát a gazdálkodás eredményességét, a vállalatok talponmaradási, fejlődési, további export növelési lehetőségét, adófizetési képességét mind erőteljesebben befolyásolja a hagyományos nyugati kivitel gazdaságossága. Tanulmányunkban ennek a mindeddig kevésbé feltárt területnek a vizsgálatát kíséreljük meg. Az elemzett időszak az 1988 és 1991 közötti négy év. 1988-tól kezdődtek azok a változások - a piacváltási kényszer (a belföldi és a keleti piac beszűkülése) és lehetőség (konjunktúra és megnyíló piacok nyugaton), az exporthoz kapcsolódó támogatások leépítése, a rubel termelési adó növelése, szervezeti átalakulások és liberalizáció stb. -, amelyek előzetes feltételezéseink szerint döntően befolyásolhatták az általunk vizsgált mutatókat. A mutatók a következők voltak: a változó költségszintű és az árszintű devizakitermelési mutató, az export fedezeti hányada, valamint jövedelmezősége. Vizsgáltuk továbbá a kivitelhez kapcsolódó támogatások és elvonások alakulását és kísérletet tettünk az exportköltségek szerkezetének elemzésére is. A nemzetgazdaság egészének vizsgálata után elsősorban az ipar és ezen belül is az élelmiszeripar nélküli ipar adataira koncentráltunk. Egyfelől azért, mert - ha némileg csökkenő mértékben is - az elemzett időszakban még mindig az ipar adta a kivitel közel háromnegyedét. így elmondható, hogy az ipari export gazdaságossága döntő meghatározója a nemzetgazdasági folyamatoknak. Másfelől az ipar idősoraira elsősorban azért koncentráltunk, mert a normatívitásra