Bővebb ismertető
ÖSSZEFOGLALÓ
A gazdaságban keletkező jövedelem a nemzeti számlák rendszerében intézmények, így a kormány, a háztartások és a vállalati szektor között áramlik. A nemzeti számlák új fejlesztésében, a nemzeti transzferszámlák rendszerében ugyanezek a jövedelemtételek szerepelnek, de a vizsgálati alapegység nem az intézménytípus, hanem az azonos életkorú egyének csoportjai (évjáratok). Ez a számviteli sztenderd azt vizsgálja, hogy az egyes évfolyamok (1) mekkora munkajövedelemre tesznek szert; ebből (2) mennyit fogyasztanak el maguk; (3) mennyit juttatnak más korosztályoknak (akár állami közvetítéssel, adó vagy járulék formájában; akár közvetlenül, elsősorban rokonok között); és (4) mennyit kapnak másoktól (közösségi transzferként, szolgáltatásként vagy közjószágként; valamint magántranszferként, főként családon belül); továbbá (5) mennyit halmoznak fel, illetve korábbi felhalmozásaikból mennyit váltanak át fogyasztásra. Éppúgy, ahogy a nemzetgazdaságot leíró nemzeti számlákat kiegészíti a háztartásgazdaságot lefedő háztartási szatellitszámla, a nemzeti transzferszámlákhoz is hozzácsatolható a háztartásban végzett nem fizetett munka és az annak eredményeként előálló javak és szolgáltatások fogyasztása. Az ezt tartalmazó nemzeti időtranszferszámla, a fentiekhez hasonlóan évjáratok között osztja le a szóban forgó munka és fogyasztás értékét, és kimutatja az erőforrások (az „idő") átcsoportosítását. Ez az új elszámolási keretrendszer egy sor makroökonómiai kérdés megválaszolásában segít, amelyek a népesség koreloszlásának változásait vizsgálja a megtakarításokra, a fogyasztásra, a növekedésre és a generációk közötti jövedelem-elosztásra. Másik fontos felhasználási területe a jóléti állam közgazdaságtana. E tanulmányban nagyobb részt az utóbbi területtel foglalkozunk.
Tárgyszavak: nemzeti transzferszámlák, generációk közötti újraelosztás, időmérleg-vizsgálat, jóléti állam, a gyermeknevelés költségei, eltartási hányados