Kaleidoszkóp [antikvár]

BEVEZETŐ A termelők, az állami-politikai szervezetek, sőt a fogyasztók sem tudnak fenntartások ne'lkül megbarátkozni azzal a közgazdasági tétellel, hogy a verseny a kapitalizmus alapintézményei közé tartozik, a társadalmi és fogyasztói jólét egyik biztosítéka, azaz közérdek. A vállalkozások sokszor létükben e'rzik magukat fenyegetve az éles konkurenciától, és érdekük a verseny tompítása. Az állami döntéshozók gyakran úgy ítélik meg, hogy a verseny korlátozása, a hazai terme-lói előnyben részesítése vagy közvetlen támogatása elősegíti a foglalkoztatás, az adóbevételek, a kivitel növelését. Azt is gondolhatják, hogy az állami megrendeléseket jobb zárt ajtók mögött vagy színlelt verseny révén elintézni, mert ez a közjó sérelme nélkül tetemes hasznot hajt a vevó'-nek és a szállítónak is. A fogyasztók sem mindig érzik a verseny áldásos hatásait: a választási lehetőségek sokasodása inkább a bizonytalanságot növeli, az árak nem csökkennek, a minőség romlik, a liberalizált területeken legfeljebb a nagyvásárlók számíthatnak előnyre, a kicsik csak jóval késóljb. A kedvezőtlen tapasztalatok alapján sokan azt feltételezik, hogy a versenyeztetés a kormányzat és az erős gazdasági szereplői közötti háttéralkut jól-rosszul leplező fügefalevél - például a nagy közbeszerzések esetében - vagy az állami szerepvállalás csökkentését, a lakossági terhek növelését célzó megszorítás fedőneve, mint a gyógyszerár-támogatások visszafogásakor, az energiapiacok megnyitásakor. Mennyire megalapozottak ezek a vélekedések 2007-ben Magyarországon? Milyen szereplői és érdekek mozgatják a verseny élénkítését, illetve a verseny torzítását itt és most? A tanulmánykötet szerzői abból az előfeltevésből indultak ki, hogy a tisztességes piaci verseny közérdek, de érvényre jutását sok ellenható erő, magatartásminta és döntési módszer korlátozza. A mozgatórugók és következmények összegzése a szakmai és a szélesebb közvélemény számára is érdekes lehet. Célunk az aktuális versenyhelyzet kritikai leírása, empirikus megközelítéssel. A verseny, a szabályozás elméleteit csak értelmezési keretként használjuk, Elsősorban 2007 magyarországi eseményeire összpontosítjuk a figyelmünket, de 2006. évi adatokat is használunk, ha frissebbek még nem elérhetól, és esetenként - legalább egy megjegyzés erejéig - kitekintünk a 2008-as fejleményekre is. A versenyhelyzet leírását nehezíti, hogy a versenyről általánosságban nehéz beszélni. A mindenkire érvényes keretfeltételek - mint a kereslet és a kínálat viszonya, az átfogó gazdasági és versenyszabályozás - részpiaconként eltérő hatást gyakorolnak, az éppen látható helyzet a piacszerkezeti adottságoktól, az érintett termékek jellemzőitől és számos egyedi tényezőtói függően különbözóléppen alakul, a konstruált mutatók összegzésére alig van lehetőség. Részben emiatt,