Kereskedelmi vállalkozások gazdálkodása és vezetése I. [antikvár]

1. Bevezetés, a kereskedelem nemzetgazdasági összefüggései Kereskedelemmel naponta találkozunk, amikor a napi szükségleteinkhez tartozó árukat beszerezzük. A kereskedelem fogalma azonban ennél sokkal tágabb, hiszen kiskereskedelemről, nagykereskedelemről, bel- illetve külkereskedelemről beszélünk. A kereskedelem fogalmát alapvető funkciójából vezetjük le. Életünk fenntartásához anyagi javakra és szolgáltatásokra van szükségünk, melyeket a modern társadalmak munkamegosztásban állítanak elő. Az egyes emberek saját szükségletükön felül eladásra is termelik áruikat, és a szükséges, de általuk nem termelt javakat megvásárolják. A kereskedelem a termelés és a fogyasztás közé ékelődött összehangoló, közvetítő funkció, amely biztosítja a megtermelt javak fogyasztóhoz juttatását, illetve azt, hogy a termelők eladhassák eladásra termelt árujukat. E funkcióban a kereskedelem aktív szereplő mind a termelés mind a fogyasztás érdemi befolyásolására képes. A kereskedelem ezzel a képességével fontos szerepet játszik mind a nemzetgazdaság működésében és fejlődésében, mind pedig a lakosság életszínvonala döntő részének megjelenítésében, jövedelmeinek és fogyasztásának alakulásában és alakításában. E témákkal foglalkozunk az 1.1., 1.2., 1.3., 1.4. és 1.5 fejezetekben. A kereskedelem mai fejlettségi szintjét azonban nem érthetnénk meg a kereskedelmi vállalati szerkezet átalakulásának 1945-től napjainkig terjedő története nélkül. Ennek legfontosabb mozzanatait emeljük ki az 1.6. fejezetben. A jövőt a globalizálódó és az Európai Unióba integrálódó kereskedelem mutatja, erről mutat be néhány fontos elemet az 1.7. fejezet.