Kertészet részfoglalkozású termeléssel [antikvár]

ELOSZO Négy évtizeden át kutattam a kertészeti gépek hazai alkalmazhatóságát, a gyakorlat számára mégis hasznosabbnak ítélem a néhány nyugdíjas évem folyamán szerzett tapasztalataimat. Jóllehet, korábban megjelent számos publikációm valamint a fejlesztői munkakörben kiérdemelt tucatnyi kitüntetés - azt az illúziót táplálta bennem, hogy az eredményes kutatók sorában tartanak nyilván, gazdálkodói szemszögből ma már nem tekintem optimálisnak sem a saját sem az akkori kutatói közösségek hatékonyságát. Kertészeti felkészültségem eredetileg minimális volt, viszont máig minden alkalmat megragadok, hogy a vonatkozó tanulmányok, kiállítások, bemutatók révén mások tapasztalatait is megismerjem. Ipari analógia alapján kezdettől reméltem, hogy a megfelelő technológiai elemek átvétele nyomán - amolyan betanított munkásként - sikeresen tudok majd gazdálkodni, és várakozásaimat a negyed hektáron évenként megtermelt százmázsányi almamennyiség rendszeresen vissza is igazolta. Az utóbbi tíz esztendő alakította ki életemben az ember és növény, az ember és gép, mi több, az ember és természet bonyolult viszonyainak szintézisét. A mérnöki íróasztaltól hosszú út vezetett az almafák gondozásának cüapos ismeretéig. Ezt az utat részfoglalkozású „gazdaként" tettem meg, persze mindig a gépész és kutató szemével keresve és feljegyezve a jó megoldásokat. A kézimunka pótolhatatlanságát ugyan el kellett fogadnom, de szerepének mérséklése, (netán kiváltása) érdekében, ahogy történelme során az ember, úgy én is megtanultam segítségül hívni a gépeket, a korszerű technológiát és a helyes munkaszervezést. Amikor pozitív tapasztalataimmal együtt kudarcaimat is közreadom, bevallhatom, hogy kimeríthetetlen változatosságával a természet nem csupán kárpótolt az esetleges monotóniáért, de megismerési folyamata és a vele való együttélés legalább annyi élményt jelenten számomra, mint amilyen sikeiforrást maga a minden igényt kielégítő, piacképes termés nyújt. A könyv címében foglalt kertészet tág világa, és az almatermelésre szorítkozó konkrét példák közötti távolság a következő oldalakon sem a szakmai, sem a terjedelmi korlátok miatt nem hidalható át. Hiszen míg az első négy fejezet mondanivalója még a részfoglalkozású kertészet szinte valamennyi kérdéskörére kiterjed, a tucatnyi műveletcsoport ezt követő értelmezése már csak az ültetvénygazdálkodásra, a számszerűsített tapasztalatsor pedig kimondottan az almatermelésre irányul. Bár egy publikáción belül szokatlan az ekkora léptékváltás - ezért a még ma is jellemző szakági elkülönülés tükrében aligha számíthat méltánylásra -, ám a zárt technológia és termékpálya összefüggéseinek felfedésében érdekelt gyakorlati szakemberek remélhetőleg így is haszonnal lapozgatják majd a kiadványt. E fenti gondolatmenet jegyében a fejezetek tagolása és a hangvétel variálása is azt a célt szolgálja, hogy az általánosításra érdemes ismeretek érzékelhetően megkülönböztethetőek legyenek a szűk környezeten belül szerzett, személyesebb jellegű élményektől.