Kertészeti növények termeléspolitikája az Európai Unióban [antikvár]

Az ötvenes évektől kezdve az európai társulásokban az 1958-ban megalakult Európai Gazdasági Közösségben, majd a Maastrichti Szerződés aláírása után az Európai Unióban - igen nagy súlyt helyeztek a mezőgazdasági politikára. Ennek hatóköre 1973-ig a hat alapító államra terjedt ki (Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország). Ezután csatlakozott Dánia, az Egyesült Királyság és Írország. 1981-ben lépett be az EU-ba Görögország, 1986-ban Spanyolország és Portugália. Az EU létrejöttét (Maastrichti Szerződés, 1994) követő évben tovább bővült a tagok köre Ausztriával, Finnországgal és Svédországgal.Az egyes kertészeti ágazatoknak megfelelően eltérően alakul a piacpolitika a gyümölcs- és zöldségtermelésben és -forgalmazásban a közösségi határokon belül. Külön feladat volt a borpiac egyensúlyának megteremtése. A közösségi érdek elsőbbsége érvényesül e termékek export-import forgalmában is.Magyarországnak az EU-hoz csatlakozásáig a kertészeti növények - gyümölcs, zöldség, gomba, dísznövény, szőlő, bor - termesztése és forgalmazása körül még sok a tennivalója. A teljesség igénye nélkül vázoljuk a csatlakozás fontosabb feltételeit.