Ki fizessen a diplomáért? [antikvár]

I GAZDASÁGI HELYZETKÉP A FELSŐOKTATÁSRÓL -KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓK Előszó A fejezetben szereplő tanulmányok ötévnyi kutatómunka összefoglalói. A felsőoktatási kutatások (TS-4/2) programban szerveződtek. Ezek közül az utolsó, a 7. számú keretében - amelynek célja a felsőoktatás működőképességének, pénzellátásának és gazdálkodásának megismerése volt - négy irányban folyt a munka. Megkezdődött egy nemzetközi ösz-szehasonlító vizsgálat, amely e tevékenység módszertani buktatóinak megvilágítására, sőt ezek lehetséges leküzdésére vállalkozott; tartalmilag pedig a magyar felsőoktatás nemzetközi helyzete vitatott kérdéseinek revízióját, illetve az alprogram más törekvéseinek alátámasztását vette célba. (A magyar felsőoktatás nemzetközi helyzetének megalapozása.) Az elsősorban a magyar pénzügyi helyzet föltárására szerveződött alprogram fő vonulata az egyetemek és főiskolák financiális ellátottságának megismerése volt. Ez a törekvés kétoldalú vizsgálatot igényelt. Egyfelől azt szerettük volna megtudni, hogy a magyar egyetemek és főiskolák egyikén és másikán mennyibe is kerül egy diploma. Izgalmasnak tűnt összehasonlítani az azonos szakmára fölkészítő intézmények eltérő költségvetését. Másfelől azt kezdtük nyomozni, hogyan is állunk mi és más országok a finanszírozási teher megosztásával. Mit és mennyit vállal az állami költségvetés, a lakosság és más szervezetek a felsőoktatásban fölmerült költségekből? Hogyan is alakul a finanszírozók viszonya a felsőoktatáshoz? (A felsőoktatási intézmények finanszírozása.) A kutatás kezdetén már kiderült, hogy az adatforrásként használt költségvetési beszámolók - a kitöltés szakszerűtlensége miatt - nem egészen hitelesek. Ezért empirikus adatfelvételre került sor, amely nem korlátozódott egy esztendő pénzügyi beszámoltatására, hanem az ország valamennyi felsőoktatási intézményét - azonos módszertan és adatlap alapján - tíz évre visszatekintő vallatásra fogta. (Ezt a vizsgálatot összegzi A Felsőoktatás finanszírozásának, anyagi ellátottsága alakulásának főbb tendenciái 1978-1987 között c. összefoglaló tanulmány.) A költségvizsgálatokból kiderült, hogy a felsőoktatási költségek jelentős része bérköltség. Más oldalról ismeretes, hogy a felsőoktatásban dolgozó oktatók bérezése nem megoldott, sem abszolút, sem relatív mértékben. A nyomott bérviszonyok következménye a negatív kontraszelekció, az oktatási feladatok háttérbe szorulása, illetve az ún. túlfoglalkoztatás. Az alprogram a finanszírozással összefüggésben az egyetemi oktatók bérelemezésére ís vállalkozott. A BKE-n lefolytatott vizsgálat alapján a bérek alakulására ható tényezőket vették szemügyre, inajd egy bérelemzésí modellt dolgoztak ki, ajánlva azt más felsőoktatási intézmények felhasználására. (Az egyetemi oktatók bérelemzésének egy modellje.)