Kisipari árak [antikvár]

Több, mint 10 éves távlata van az 1968. január 1-én indított gazdasági mechanizmusnak. Ma már megállapítható, hogy ebben a gazdaságirányítási rendszerben a nagyrészt külgazdasági okokból bekövetkezett nehézségek ellenére, töretlenül fejlődik a magyar gazdaság. A magyar társadalom termelőerőinek hatékony és eredményes működését biztosító gazdaságirányítás természetesen elsősorban és jellemzően az állami és szövetkezeti tulajdon viszonyai között működő gazdálkodó egységek valóban sokszor kimagasló eredményeire koncentrál. Nagy pozitívuma azonban a gazdaságirányításnak az is, hogy felismerte, a közvélemény előtt is elismertté tette a kisipar feladatát és szerepét a gazdaságban. A kisipar szerepének és jelentőségének, vagy ha úgy tetszik, a kisipar népgazdaságban betöltendő helyének deklarálása, egyrészt megfelelő biztonságot jelent a kisiparnak, másrészt ugyanakkor a szolgáltatási ágazatokban elismert, sőt elvárt kisipari feladatok megfelelő összhangot is teremtenek a lakosság igényeinek kielégítése és a kisipari szektorba tartozó termelők között. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának határozata megállapítja, hogy „a kisiparosok, a kiskereskedők és egyéb magánfoglalkozásúak túlnyomó része hasznos szerepet tölt be, munkájával társadalmi szükségletet elégít ki." Azt is megállapítja, hogy „változatlanul szükség van - elsősorban a szolgáltatás területén - a főként saját munkán és a családtagok tevékenységén alapuló kisárutermelésre." A kisiparnak a magyar gazdaságban ellátandó feladataira és betöltendő szerepére pedig egyértelmű választ ad a határozat azon megállapítása, amely szerint: „A mindennapi létfeltételek formálásában fokozódik a szolgáltatások jelentősége. Szerepük egyre nagyobb a nők széleskörű munkábaállítása és az emelkedő életszínvonal révén kialakuló életforma megszilárdításában, az élet megkönnyítésében. Kívánatos, hogy hálózatuk kiépítése az eddiginél céltudatosabb legyen, figyelembevéve a területenként és rétegenként eltérő igényeket. Fejlesztjük az állami vállalatok és a szövetkezetek szolgáltató tevékenységét, emellett továbbra is számítunk a kisiparosok munkájára. A szolgáltatás jobban segítse és könnyítse a háztartási munkát." A kisiparnak a lakossági igények és ezen belül elsősorban a lakossági szolgáltatási igények vonatkozásában betöltött szerepét és súlyát jól érzékelteti az a tény, hogy 1976-ban 80 000 főt meghaladó kisiparos működött. Összehasonlításként említhetjük meg, hogy a tanácsi és szövetkezeti iparban, a KSH adatai szerint, ebben az időben a fogyasztói szolgáltatást végzők szolgáltató helyeinek száma összesen 19 716 szolgáltató hely. Ez az adat a kisiparnak a szolgáltatások vonatkozásában kétségtelen létszámfölényét mutatja...