Kommunikáció, Média, Gazdaság 2004. nyár [antikvár]

Malkovics Tibor PARLAMENTI KOMMUNIKÁCIÓ A magyar Országgyűlés komplex kommunikációs rendszere és történeti aspektusainak alapvonalai Bevezetés A parlamenti kommunikáció csak az elmúlt tíz-tizenöt esztendő alatt élte át a maga „kommunikációs forradalmát", ezért úgy hisszük, a változások dokumentálásával még nem késtünk el. A dolgozatban röviden áttekintjük, hogy milyen eszközök, illetve kommunikációs technikák és technológiák állnak a parlamenti képviselők, a hivatalok stb. rendelkezésére, hogy közvetett formában kielégítsék a kommunikáció azon legfontosabb feltételét, miszerint kommunikációs csatornák (vagy médiumok) segítségével hozzák létre az üzenetek többé-kevésbé rendszeres küldését és fogadását. Röviden, de ezeknek a történetére is kitértünk - dolgozatunk egyik legfontosabb mondanivalója minden bizonnyal éppen ez. Természetszerűleg a kutatás nem terjedhetett ki a parlamenti kommunikáció minden jelenleg ismert formájának ösz-szegzésére, erre talán a jövőben kerülhet sor. Célunk helyzetjelentés a magyar parlament komplex kommunikációjáról, amit mind teoretikus, mind kvalitatív technikákkal kívánunk alátámasztani. Azért tartottuk lényegesnek bemutatni a témát, mert a magyar parlament a rendszerváltozás folyamatában olyan intézménnyé vált, amely szabadon bocsát ki és fogad üzeneteket különféle médiumokon keresztül. Bár a parlamenti kommunikációt nem tekintik önálló kommunikációs típusnak, talán - forradalmasítva ezt a gondolatot - mégiscsak beszélhetünk erről. A parlament kommunikációját a telekommunikáció, a társadalmi és a tömegkommunikáció felől közelítve lehet, illetve kell is elemezni. Az Országgyűlés ugyanis az egyetlen közvetlen, titkos, egyenlő és általános választásokkal legitimált népképviseleti, illetve államhatalmi szerv, a népszuverenitás letéteményese; döntéseit közérdeklődés övezi. A parlamentben különféle társadalmi érdekeket képviselő politikai szereplők fogalmazzák meg elképzeléseiket, ezért válik alkalmassá a törvényhozásra.' Az üzenetátadás jellege szerint e parlamenti kommunikációt a társadalmi kommunikáció körébe sorolhatjuk. De ide tartozik az a mód is, amikor egy képviselő mobiltelefonon ad interjút, vagy interneten keresztül ' Kukorelli 1997, 250-251. Bayer 1999, 123. Társadalmi kommunikáció / 3 i