Kommunikáció-stratégia [antikvár]

A kommunikációs tevékenység végzése tekintetében a megrendelő szervezetek és a kommunikációs-ügynökségek között munkamegosztás valósul meg. A szervezetek feladata a kommunikációs tevékenység számára releváns tényezők elemzése, a kommunikációs stratégia kiinduló pontjainak tisztázása, a kommunikációs célok, a célcsoportok (= kommunikáció alanyainak), a kommunikáció tárgyának (= szervezet, vagy termék/szolgáltatás ill. márka), a vásárlásra, a szolgáltatások igénybevételére késztető érvek, a költségvetés, a kommunikációs ügynökséget eligazító írásos információ - a briefing -, továbbá a hatás/hatékonyság mérés módszereinek meghatározása, kidolgozása.A jegyzet ismeretanyaga alapvetően a kommunikációs szolgáltatásokat megrendelő üzleti vállalkozások felsorolt feladatait tárgyalja. Nem foglalkozik a tananyag részletesen a reklámügynökségek feladatát képező kreatív - és média tervezési, továbbá a megvalósítást érintő, kivitelezési feladatokkal. Ugyanakkor alapozó ismereteket nyújt a kreatív és média tervezési feladatok megvalósításához.A jegyzet első fejezete a kommunikáció, a reklám integrált felfogását tárgyalja.1 A második fejezet a kommunikációs stratégia szempontjából releváns környezeti tényezőkkel foglalkozik. Külön-külön fejezetekben tárgyaljuk a kommunikáció célcsoportjait, célját - hatásait, a márkaattitüd stratégiát, a pozicionálást, a költségvetés meghatározását és elosztásának szempontjait. Összefoglaló ismeretanyagot tartalmaz a jegyzet a kommunikációs üzenetek, -eszközök és -hordozók tekintetében. Önálló fejezetben tárgyaljuk a kommunikáció hatását és hatékonyságát. A könyv Függelék része a Briefing tartalmát tárgyalja.Az egyes fejezeteket - a feldolgozás megkönnyítése érdekében - "Kulcsszavak, fogalmak" és "Feladatok" egészítik ki.A jegyzet ismeretanyagának elsajátítása feltételezi a Vállalatgazdaságtan, a Vezetés-szervezés és a Marketing tantárgyak ismeretét. A kommunikációs stratégiát a szervezet vezetési, irányítási folyamata, gazdálkodása és marketing tevékenysége szerves részének tekintjük. Feltételezzük továbbá a kommunikációs eszközök, a kommunikációs üzenetközvetítő szervezetek - médiumok -jellemzőinek ismeretét.A jegyzet a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Marketing Tanszék Marketing főszakirány Reklám tárgy, a Marketingkommunikáció mellékszakirány, a posztgraduális marketingkommunikáció, továbbá a révkomáromi Selye János Egyetem Kommunikáció szakirány képzésében résztvevő hallgatók kötelező irodalma.A szerző bármilyen a továbbfejlesztést érintő javaslatot, kiegészítést köszönettel vesz, különösen a gyakorlati alkalmazást érintő és nyilvánosan is közzétehető esetpéldákra és tanulmányokra.A jegyzet tartalmának, szerkezetének kialakításához kiemelkedő segítséget kaptam Sándor Imre egyetemi tanártól, Emeritus professzortól, a Marketingkommunikáció mellékszakirány képzés kidolgozójától és hosszú éveken át vezetőjétől. Segítségéért megkülönböztetett köszönetemet fejezem ki. Köszönettel tartozom az értékes tanácsokért, módszertani megjegyzésekért Fekete Ferenc egyetemi tanárnak is, aki a jegyzet megjelenését már nem élte meg.Ezúton is kifejezem köszönetemet a jegyzet megírásához nyújtott segítségért Berács Józsefnek, a Marketing tanszék vezetőjének és tanszéki kollégáimnak.Budapest, 2004. január.Tasnádi József