Környezetipari Évkönyv 2013 [antikvár]

ÁLTAÚNOS ÁTTEKINTÉS ÉS A GAZDASÁG JELENLEGI HELYZETE 1.1 Általános jellemzés a 2015. évi magyar gazdasági helyzetről A magyar gazdaság teljesítménye 2013-ban növekedési pályára állt, a bővülés 2014 folyamán folytatódott. Az élénkülést az Európában tapasztalt mérsékelt fellendülés és az uniós finanszírozású beruházások erőteljes beindulása segítette. A gazdasági növekedést legújabban a magánfogyasztás, továbbá az export serkentette. Az elmúlt három év gazdasági teljesítménye dacára Magyarország gazdasága - noha behozta a kettős mélypontú válság okozta veszteségeket - még mindig elmarad a legjobban teljesítő regionális versenytársak mögött.^ A KSH adatai szerint a GDP volumene 2,9%-kal nőtt 2015-ben.3 A termelési oldalon az ipar bruttó hozzáadott értéke 6,3%, az építőiparé 2,9%, a szolgáltatásoké 2,8%-kal növekedett, a mezőgazdaságé 13%-kal csökkent. A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 2,6%-kal, a közösségi fogyasztás 0,6%-kal bővült. E két tétel eredményeként a végső fogyasztás 2,3%-kal nőtt. A bruttó felhalmozás 0,5%-kal, ezen belül a bruttó állóeszköz-felhalmozás 1,9%-kal nagyobb lett, így a belföldi felhasználás összességében 1,9%-kal emelkedett. Az export 8,4%-kal, az import 7,8%-kal nőtt. 1.2 A 2016. év kilátásai A GDP-növekedés az előrejelzések szerint 2016-2017-ben lényegében stabil marad. 2016-ban várhatóan 2,1 %-ra csökken, mivel az uniós források folyósítása a programozási időszakok közötti váltás miatt átmenetileg lelassul, ugyanakkor a gazdaság pangása mérséklődik. Az infláció az elmúlt évek erőteljes csökkenését követően várhatóan fokozatosan visszaáll az MNB által célzott szintre. Magyarország jelenlegi potenciális növekedési üteme egy teljes százalékponttal elmarad a válság előttitől, pedig már az is viszonylag alacsony volt. A gyenge növekedési potenciál hátterében főként a teljes tényezőtermelékenység alacsony szintje áll, amely viszont a pénzügyi közvetítésben felmerülő problémákhoz, valamint a gazdaság alacsony innovációs szintjéhez kapcsolódik. A beruházási szint még nem érte el a válság előttit. A vállalati beruházások alacsony szintje - vagyis a növekedés és a munkahelyteremtés elsődleges gátja - a hitelállomány-leépítés szükségességének és az üzleti környezet érzékelt romlásának tulajdonítható. A munkatényező potenciális növekedéshez való hozzájárulása ugyanakkor némileg javult, ami az említett munkaerő-piaci reformokhoz kapcsolódik. 1.1 Általános adatok a magyar gazdaságról General data on the Hungárián economy A magyar gazdaság ágazati szerkezete nagy vonalakban megfelel a hasonló fejlettségű országokénak. A szolgáltató ágazat a GDP valamivel kevesebb, mint kétharmadát képviseli. A szolgáltató ágazaton belül az úgynevezett magánszolgáltatások (kereskedelem, idegenforgalom, pénzügyi és egyéb gazdasági szolgáltatások) fejlettsége magas szintű. Magyarország kivitelében a szolgáltatások viszonylag jelentős súlyt képviselnek, különösen gazdasági területen. A közlekedési ágazatban (részben magán, részben állami) kedvező földrajzi elhelyezkedésünk optimális feltételeket kínál a tranzitforgalomnak. Az állami szolgáltató ágazatok (egészségügy, oktatás, közigazgatási szolgáltatások) nem fejlődtek a többi szolgáltatási ághoz hasonló mértékben, ezek fundamentális átalakítása aktuális kérdés. Az agrárium, amely terén Magyarorsz^ különösen kedvező éghajlati adottságokkal rendelkezik, a GDP kb. 5%-át reprezentálja. Teljesítménye évről évre hektikusan változik, amit nem kompenzálnak az időjárás miatti termésingadozásokat mérséklő támogatások, sem a hatékonyság növelésére irányuló tőkepódás és beruházás-ösztönzés. Az ipar - a nemzetközi trendeknek megfelelően - a GDP termelésének mintegy egynegyedét teszi ki. Az elmúlt években azok az iparágak tudtak növekedni, amelyek elsősorban exportra termeltek. Az iparági eltolódások ezért a kivitelben kiemelkedő szerepet játszó gépjármű-ipar, híradás- és számítástechnikai ipar előretöréséről tanúskodnak, miközben az élelmiszeripar és a könnyűipar jelentősen vesztett pozíciójából. Az élelmiszeripar esetében a lemaradás részben az EU csatlakozás kedveződen feltételeivel magyarázható. A korábban komoly hagyományokkal rendelkező könnyűipar ma már csak nyomokban létezik — a fejlett országok közé tartozó Magyarország is hátrányba került a délkelet-ázsiai exporttal szemben. A magyar gazdaságban a recesszió a fejlett világhoz képest negyedéves késéssel, 2009 második negyedévében érte el a mélypontját (a kiigazítatlan adatok szerint). Ennek megfelelően, mintegy féléves eltolódással hagytuk magunk mögött 2010-ben a visszaesés időszakát. A 2010-es év első felében a nemzetközi bizalom visszanyerése érdekében alakított, a belső fogyasztást visszaszorító gazdaságpolitika, majd a fiskális megszorítások miatt az adó- és járulékcsökkentések kedvező növekedési hatása a beszűkült belső piaci körülmények között nem tudott érvényre jutni. A külső konjunktúrára tudott felkapaszkodni az ipar, ezen belül is a feldolgozóipar exportorientált ágazatai, valamint ennek nyomán vettek lendületet a logisztikai ágazatok. A kivitel dinamizálódása kiváltotta a készletfeltöltési igényeket, megélénkült az import is. A szűk belső kereslet okán a behozatal növekedési üteme még elmaradt a kivitelétől, ennek köszönhetően nagyban hozzájárult a nettó export a magyar gazdaság recesszióból történő kilábalásához. A külső piacok megélénkülése - a magas kapacitástartalékok miatt - nem volt elégséges a beruházások dinamizálására, amelyek négy éve tartó visszaesés után 2010-ben is csak a stagnálás közelébe tudtak eljutni. Az ipari termelés 7%-os emelkedése kizárólag az exportra termelő ágazatok fellendülésének köszönhető, a belső piacra történő eladások ugyanis mérsékeltebb ütemben, de továbbra is zsugorodtak. A leggyorsabban bővülő szektorok a tartós fogyasztási cikkek és a beruházási javak lettek a külső kereslet élénkülése nyomán. A magyar gazdaságot a globális válság az Európai Unió többi tagjához képest erősebben sújtotta. A lassú fellendülés gyorsan megindult, de a növekedési ütem továbbra is mérsékelt maradt. A költségvetés egyensúlyának fenntartása érdekében a kormány 2011 során számos olyan döntést hozott, amelyek szükségesek voltak a költségvetés hosszú távú fenntartható finanszírozásához. A magyar kormány elkötelezett a Maastricht-i Megállapodás kritériumainak teljesítésével kapcsolatban. A költségvetési hiány és az adósságállomány GDP-hez viszonyított arányának korlátozását célzó kormányzati elhatározást 2012 eleje óta az Alkotmány (az úgynevezett Alaptörvény) is rögzíti. A 2012 áprilisában közzétett Konvergencia Program értelmében az éves deficitcél nem változott, a költségvetési deficit 2012-re a GDP 2,5%-a, 2013-ban pedig annak 2,2%-a lehet. • / '