Környezetipari Évkönyv 2014 [antikvár]

1.1 Általános jellemzés a magyar gazdaságról A magyar gazdaság ágazati szerkezete nagy vonalakban megfelel a hasonló fejlettségű európai országokénak. A szolgáltató ágazat a GDP szűk kétharmadát képviseli. A szolgáltató ágazatokon belül az úgynevezett magánszolgáltatások (kereskedelem, idegenforgalom, pénzügyi és egyéb gazdasági szolgáltatások) fejlettsége magas szintű. Magyarország kivitelében a szolgáltatások, viszonylag jelentős súlyt képviselnek, különösen a gazdasági szolgáltatások területén. A (részben magán, részben állami vállalatok által működtetett) közlekedési ágazatban Magyarország kedvező földrajzi elhelyezkedése optimális feltételeket kínál a tranzitforgalomnak. Az állami szolgáltató ágazatok (egészségügy, oktatás, közigazgatási szolgáltatások) nem fejlődtek a többi szolgáltatási ághoz hasonló mértékben, ezek alapvető átalakítása ezért a kormányzat politikai programjában előkelő helyen szerepel. Az agrárium, amelynek fejlesztésére Magyarország különösen kedvező éghajlati adottságokkal rendelkezik, a GDP körülbelül 4%-át reprezentálja. Teljesítménye, a terméshozamok évről-évre sokszor hektikusan Ingadoznak, amit nem kompenzálnak az időjárás kedvezőtlen hatásait mérséklő támogatások, sem a hatékonyság növelésére irányuló tőkepótlás és beruházás-ösztönzés. Az ipar - a nemzetközi trendeknek megfelelően - a GDP termelésének mintegy egynegyedét képviseli. Az elmúlt években azok az iparágak tudtak növekedni, amelyek elsősorban exportra termeltek. Az iparági eltolódások ezért a kivitelben kiemelkedő szerepet játszó gépkocsi-ipar, híradás- és számítástechnikai ipar, gyógyszeripar és informatikai ipar előretöréséről tanúskodnak, miközben az élelmiszeripar és a könnyűipar jelentősen vesztett pozíciójából, az építőipar pedig a 2008-as válság hatásai miatt 2012-ben is nehéz helyzetben maradt. A könnyűipari ágazatok aránya és jelentősége csökkent az elmúlt két évtized átmeneti időszakában, amelynek első felében Magyarország elvesztette keleti piacainak jelentős részét. Ennek ellenére ezeknek az iparágaknak egyes szegmensei változatlanul versenyképesek maradtak. Az élelmiszeripar, nem teljesen függetlenül Magyarország hagyományosan jó agrárgazdasági alapjai miatt, ma Is a gazdasági egyik legfontosabb ágazata. A magyar gazdaságot a globális válság az Európai Unió többi tagjához képest erősebben sújtotta. A lassú fellendülés gyorsan megindult, de a növekedési ütem továbbra is mérsékelt maradt. A kivitel - a belső fogyasztás csökkenésének ellensúlyaként - változatlanul az ország gazdasági növekedésének motorja. A költségvetés egyensúlyának fenntartása érdekében a kormány 2011 során számos olyan döntést hozott, amelyek szükségesek voltak a költségvetés hosszú távú fenntartható finanszírozásához. A magyar kormány elkötelezett a Maastricht-i Megállapodás kritériumainak teljesítésével kapcsolatban. A költségvetési hiány és az adósságállomány GDP-hez viszonyított arányának korlátozását célzó kormányzati elhatározást 2012 eleje óta az Alkotmány (az úgynevezett Alaptörvény) is rögzíti. A 2012 áprilisában közzétett Konvergencia Program értelmében az éves deficitcél nem változott, a költségvetési deficit 2012-re a GDP 2,5%-a, 2013-ban pedig annak 2,2%-a volt.