Köz, teher, elosztás [antikvár]

BevezetésA TÁRKI hosszú ideje végzi azt a vizsgálatsorozatot, amely lehetővé teszi a lakosság jövedelmi és munkaerő-piaci helyzetének részletes megismerését, a kiadási szerkezet, a megtakarítás valamint a vélemények széles körének kutatását. A személyes kérdezésen alapuló adatfelvétel során általában mintegy kétezer háztartásról és a háztartások tagjairól gyűjtünk adatokat úgy, hogy a háztartás minden 16 éven felüli tagját megkérdezzük. Emellett a háztartás egészére jellemző adatokat is felveszünk a háztartás ügyeiben kompetens személytől. 1992 és 1997 között a vizsgálat a Magyar Háztartás Panel kutatás keretei között folyt, azóta pedig a TÁRKI Háztartás Monitor szolgáltatott keresztmetszeti adatokat. A sorozat eddigi legutolsó vizsgálata 2005-ben zajlott. Az előző két hullámhoz hasonlóan most is a Miniszterelnöki Hivatal és a TÁRKI közötti megállapodás tette lehetővé az adatfelvételt, mely 2007 őszén történt. Az ennek alapján elkészült legfrissebb, új adatok sokaságát tartalmazó elemzéseket fogja össze jelen kötetünk.A TÁRKI Háztartás Monitor vizsgálatának adatfelvétele 2007. szeptember 12-től november 6-ig tartott és a jövedelmekre vonatkozóan a 2006. október 1. és 2007. szeptember 30. közötti időszakról gyűjtött információkat.Kutatásunkban 4538 címen 2024 háztartás adatát sikerült felvennünk. Az adattisztítás és a súlyozás után elemzéseink 2006 háztartás 5064 tagjának adatai alapján készültek. Az 5064 személy közül 4339 volt 16 éves vagy idősebb, és ezek körében 3653 személyről vannak részletes információink is. A viszonylag kis mintás TÁRKI Háztartás Monitor alkalmas a teljes népességre vonatkozó következtetések levonására. Minél kisebb társadalmi csoportra szeretnénk azonban megállapításokat tenni, statisztikai becslésünk annál bizonytalanabbá válik. Valamelyest nehezíti az eredmények értelmezését, hogy a mintamegvalósulás során néhány speciális társadalmi csoportot a valós arányánál lényegesen kisebb számban találtunk meg. Közismert tény, hogy a leggazdagabbak és a legalacsonyabb jövedelműek bekerülése és válaszadási hajlandósága alacsony az ilyen típusú jövedelemvizsgálatok során, ezért az itt közölt egyenlőtlenségi mértékek alsó becslésként értelmezhetők. Fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy ezeket a hiányosságokat az eredmények értékelésekor szintén figyelembe kell venni.A kutatás adatfelvételének legfontosabb részletei e kötet Függelékében találhatók. Ahhoz, hogy mintánk kellőképpen reprezentálja a magyar nem Intézményi háztartásokban élő népességet, most is, mint a korábbi években mindig, szükség volt egy ezt biztosító súlyrendszer kialakítására. Ennek módszertanát is a Függelék foglalja össze. Végezetül ugyanitt található azoknak az eljárásoknak a leírása, amelyeknek a segítségével a válaszmegtagadásból vagy bizonyos háztartástagok el nem éréséből fakadó jövedelemhiányokat korrigáltuk.A 2007. évi kutatás eredményei is számos érdekes adalékkal szolgálnak a magyar társadalom utóbbi néhány évben tapasztalható változásairól. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően az eredmények részben egy adott hónap (jelen esetben 2007. szeptember) állapotát rögzítik, részben pedig (például a jövedelmekre vonatkozóan) az azt megelőző egy évre vonatkozó összesített adatokat mutatják. A kötet első fejezete - immár hagyományosan - a jövedelemeloszlás változásait mutatja be. A további fejezetek olyan területekkel foglalkoznak, mint a szegénység, illetve a depriváció, a munkaerőpiac jellemzőit írják le, a humán tőke több aspektusát vizsgálják, a háztartások fogyasztását, megtakarítását térképezik fel és a lakosság elégedettségével, illetve gazdasági várakozásaival foglalkoznak,