Közgazdasági Enciklopédia I-IV. [antikvár]

A Közgazdasági Enciklopédia valódi előszavát az élet mondja el. Azelőtt két külön világot jelentett "az élet embere" és a "tudomány embere", hisz a katedrát, amely a közgazdaságnak mint tudománynak otthona, szinte csillagászati távolságban levőnek érezték a mindennapi gazdasági élet tömegei. Ma azonban azt lehet mondani, hogy a tudós: a leggyakorlatibb közgazda, akinek állandó tartózkodási helye van a gyárak laboratóriumaiban, a nagy áruházakban és bankirodákban, a szakszervezetekben, vasúti, hajózási vagy légiforgalmi társaságokban és agrárüzemekben épúgy, mint a minisztériumok kodifikációs osztályaiban. Ma úgy tágulnak a közgazda munkájában az élet határai és perspektívái, mint a 15. és 16. században a nagy felfedezők, hajósok, csillagászok korszakalkotó tevékenységében. Ma a közgazdasági élet: közélet és magánélet és ismerete az események menetében nagyon sokszor nem a "tudás" kérdése, vagy a "vélemény kérdése", de életkérdés. Ha a régi békebeli világban fontos volt a nagyközönség számára a közgazdasági élet áramlatainak, összefüggéseinek, praktikumainak, rengeteg nagy és kis elágazódásának ismerete, méginkább fontos ma. Roscher, a mult század nagy német közgazdája szerint Anglia pusztán annak köszönhette, hogy túlzsúfolt városai, munkabérkonfliktusai és megoldatlan szociális problémái ellenére is sértetlenül került ki az 1848-i nagy küzdelmekből, hogy 4000 iskolájában tanították a közgazdaságtant. Nálunk ezen a téren óriási hézagok vannak s ezt kívánja pótolni a Közgazdasági Enciklopédia, amely a legmagasabb tudományos szinten, de amellett a mindennapi gyakorlati élet követelményeinek is legéberebb szemmeltartásával adja az olvasónak a mai közgazdasági élet - mindenekelőtt természetesen a magyar közgazdasági élet - egész anyagát, mozgalmaiban, tényeiben, intézményeiben, törvényeiben, rendeleteiben és történelmi kialakulásában.1898 óta nem jelent meg magyarnyelvű munka, amely lexikális feldolgozásban tárgyalta az egész közgazdasági életet.