Közgazdasági lexikon [antikvár]

Midőn több mint egy évtized előtt egy németországi könyvkiadó cég arra szólított fel, hogy a közgazdaságtan elméletének és az elmélet történetének anyagát kézi lexikon alakjában dolgozzam fel, sokáig haboztam, elvállaljam-e a feladatott. Túl szükkörűnek tünt fel előttem az anyag feldolgozásának ez a a módja ahhoz, hogy az anyagba igazán belemélyedjek. Idegen volt nekem akkor az a gondolat is, hogy rendszeres tárgyalás helyett címszavak alatt csoportosítsam a közgazdaságtan elméletének anyagát. Midőn azonban még is elvállaltam a lexikon megírását, és munkához fogtam, hamar meggyőződtem arról, hogy a lexikális feldolgozásnak is meg vannak a maga előnyei. Nevezetesen sok minden, ami a rendszer egységes voltának áldozatul esik a kézikönyvekben, e tárgyalási mód mellett nemcsak könnyen felölelhető, hanem egyenesen belekívánkozik ebbe a keretbe. Alkalmat ad továbbá e forma olyan rövid áttekintésekre és összefoglalásokra is, melyek rendszeres munkákból sokszor azért maradnak ki, mert a rendszeres tárgyalás menete nem engedhet teret számunkra a rendszer veszélyeztetése nélkül. Hogy az olvasó közönség számára is megvan e tárgyalási módnak az előnye, arról is meg lehetett győződnöm akkor, midőn rövidesen négy német kiadásra került a sor.