Közgazdasági Szemle 1933. január-december [antikvár]

Vámpolitika és árszinvonal. Miután Smith Ádám megírta a merkantilizmus lesújtó kritikáját, Ricardo, Cairnes és John Stuart Mill a szabadkereskedelem elméletét a komparatív költségekről szóló tanításukkal kiépítették, a nemzetközi munkamegosztás tétele a közgazdasági gondolkozás oly alapvető igazságának látszott, hogy szinte elképzelhetetlen volt Európa gazdasági politikájának a merkantilizmus medrébe való visszatérése. És ami közel egy évszázadon keresztül lehetetlennek látszott, megtörtént. Aki ma a napilapokat olvassa, ugyanazokat a szempontokat hallhatja napról-napra a vezető politikusok és államférfiak, az üzleti élet vezéralakjai, sőt részben a munkásvezetők szájából is, amelyekkel a merkantilisták igazolták politikájukat. És aki ma körülnéz az életben, ugyanazokat az eszközöket látja a külforgalmi politikában, de részben a gazdasági politika egyéb ágaiban is, amelyeket a merkantilisták alkalmaztak. Nemcsak küzdelem az aranyért az egész világon, nemcsak prohibitiv vámok, hanem tilalmak, kontingensek és állami engedélyezés az egész vonalon. Az érvek sem változtak. Már egészen a merkantilizmus gondolatkörében mozog a közfelfogás. Aktiv kereskedelmi mérleg biztosítása és a közgazdaságok minél messzebb terjedő önellátása, autarkiája mindenfelé a bevallott célok. Anynyira bűvkörében áll a mai gondolkozás e képzeteknek, hogy még az sem elégíti ki, ha az ország kereskedelmi mérlege a maga egészében aktív. Aktív kereskedelmi mérleget akarnak minden egyes országgal szemben külön-külön. Minden állam csak exportálni akar, de nem akar behozatalt engedni, mintha hiába lett volna a közgazdaságtan amaz alapelvének felismerése, hogy kivitel nincsen behozatal nélkül. Távol áll természetesen tőlem, hogy a gazdaságpolitikában ma uralkodó irányzatot egyszerűen a közgazdaság alaptételei elhanyagolásának és semmibevételének tulajdonítsam. Kétségtelenül az utolsó két évtized eseményei sodorták ide a világot. De bármennyire érthetővé teszik is ezek az események és a politikai ellentétekből származó gazdasági ellentétek a merkantilizmus mesgyéjére való visszatérést, ugy hiszem, elérkeztünk arra a pontra, ahol ismét magunkba kell szállnunk és megfontolnunk, nem sodortak-e az események tulmessze a ránk kényszeritett uton.