Közgazdasági Szemle 1973. (fél évfolyam) [antikvár]

Részlet: Göncöl györgy: A pénz az imperializmusban (A dollárválság jelentősége) A gazdaságpolitika csődje — a csőd gazdaságpolitikája A dollárválságot kiváltó fő tényezők Az amerikai imperializmus történelmi pályafutásának kezdetén, 1898-ban. egy clevelandi bankár tömören így fogalmazta meg az Egyesült Államok világuralmi rátermettségét, elhivatottságát, kijelölvén a világuralomhoz vezető lépcsőzetes marsrutát: „Most már három ütőkártyával rendelkezünk a kereskedelmi fölényért folyó játszmában: vassal, acéllal és szénnel. Már régóta a világ éléskamrája vagyunk; most arra törekszünk, hogy a világ műhelye, azután pedig hogy a világ elszámolóközpontja legyünk".1 Kerek hét évtizeddel később az Egyesült Államok pénzügyminisztere a Tízek Tanácsa előtt egy léha kézlegyintéssel nyugtázta a dollár leértékelését: „tönkrementünk" (We are broke.). Minek tulajdonítható a nagystílű bankrottőr magabiztossága? Mely tényezők vezettek az imperializmus monetáris ellentmondásainak a végletes kiéleződéséhez? Az utóbbi kérdésre a válasznak mindenki számára a napnál világosabbnak kell lennie: a vietnami háború költségei (évente 40 milliárd dollárnyi kiadás külön csak erre a célra) és az Egyesült Államok transznacionális tőkekivitele. E kettő együttesen adta meg végül is a kegyelemdöfést a dollárnak. Hogy a dollárválság előkészítésében és kirobbantásában mekkora hányadot írhatunk az amerikai monopoltőke „békés" terjeszkedésének és mekkorát háborús agressziójának számlájára, azt nehéz eldönteni. Állításunk alátámasztására vegyük szemügyre, hogyan alakult az Egyesült Államok fizetési mérlege az elmúlt évtizedben. A leértékelést kikényszerítő katasztrofális romlás 1971-ben megmutatkozik mind a transzferhézag meredek felszökésében (10,7 milliárd dollárra), mind pedig a rövid lejáratú eladósodás fokozódásában (az 1970. évi 1,4 milliárd dollárról 21 milliárd dollárra 1971-ben!). Ebből a szemszögből nézve a dolgot, a dollárválság lényegét a következőképpen fogalmazhatnánk meg: az imperialista ragadozó bemu- 1 Idézi J. Hobson: Imperialism című művében. London, 1948. 79. 1. 49 Közgazdasági Szemle 761