Közgazdaságtan I. [antikvár]

I. FEJEZET. 1. §. A közgazdaságtan fogalma, elnevezése és felosztása. 1. A közgazdaságtan fogalma. — A meghatározás közelebbi magyarázata : mi a társadalom ? mi a gazdálkodás és a gazdaságosság ? mit értsünk a közgazdaságtanban «törvény» alatt? — 2. A magángazdaság és a magángazdaságtan. — 3. A világgazdaságtan. — 4. A közgazdaságtan elnevezése. — 5. A közgazdaságtan felosztása. — 6. Az ú. n. segédtudományok. 1. A közgazdaságtan a társadalomban élő emberek gazdái-a közgasda-kodását vizsgálva ennek a gazdálkodásnak a törvényeit igyek- s"Qal^na szik megállapítani. Hogy ezt a meghatározást megértsük, három fogalommal kell tisztában lennünk. Ezek a társadalom, a gazdálkodás és a iörvéng fogalmai. Társadalom az egymás mellett élő emberek, emberi cso- Mi a társa- cin lom ^ portok szorosan, szervesen összefüggő egésze. A társadalmat nem az állam kényszerítő parancsa tartja együtt, de az államok határai nem is választják el. A mi szempontunkból főleg az jellemző a társadalomra, hogy az egy társadalmat alkotó embereknek, emberi csoportoknak a kultúrája, különösen gazdasági kultúrája, ha nem egyenlően fejlett is egyugyanazon időben mindenütt, de mindenesetre azonos irányú, azonos elveken épül fel. Ugyanannak a társadalomnak gazdaságilag fejletlenebb csoportjai megértik és követni iparkodnak a fejlettebbeket. Ebben az értelemben beszélhetünk ma az európai népek és Amerika, valamint bizonyos, más, Európán kívüli vidékek gazdasági kultúrájáról, mint amely kultúra, különösen gazdasági szempontból, egy társadalmat ölel át. Gazdasági szempontból a társadalom határai tulajdonképpen mindig ott vannak, ameddig az emberek közti rendszeres gazdasági érintkezés, a forgalom terjed. Nevezetes sajátsága a társadalomnak a szerves lét, csoportjainak, tagjainak szerves összefüggése. Ez azt jelenti, hogy bármi, ami a társadalom részeinek akármelyikével történik, hatását a társadalom egyéb részeiben is érezteti. Ha különbséget tehetünk az Navratil: Közgazdaságtan, I. 3-ik kiadia. 1