Közgazdaságtan III. (töredék) [antikvár]

31. fejezet A PIACOK ÁLTALÁNOS EGYENSÚLYA A finom, láthatatlan háló, amit szőttél T. S. Eliot Könyvünk IV. és V. részével befejeztük a termék- és a tényezőpiaci kínálat és kereslet elemzését. Mélyebb betekintést nyertünk abba, hogy a termelés alapvető technológiája az egyes piacokon érvényesülő fogyasztói igényekkel kölcsönhatásban miként alakítja ki az árak és a mennyiségek millióit: a földjáradékokat és a munkabéreket; az acél- és a bőrárakat; a kenyér, az autó és a gépek mint végső javak árait. Továbbá megkezdtük annak elemzését, hogy a kompetitív piacok miként hoznak létre egy olyan mézesmadzag-furkósbot eszközegyüttest, amely figyelemre méltó hatékonyságot kölcsönöz a láthatatlan kéznsk. A VI. részben kritikusabban vesszük szemügyre a piacgazdaságokat. A jelen fejezetben ezt azzal kezdjük, hogy megvizsgáljuk, milyen kölcsönhatás lép fel az egyes piacok között a gazdaság egészében érvényesülő, vagyis az általános egyensúlyi helyzetben. Megvizsgáljuk, hogy az egyes piacok hatékonysági jellemzői a gazdaság egészére is érvényesek-e. Azután pedig egy lépést teszünk visszafelé, hogy újrafogalmazzuk Adam Smith láthatatlan kéz doktrínáját egy modern, kölcsönös függőségektől meghatározott gazdaságra vonatkozóan. A jelen fejezetnek a piacok általános működéséről adott áttekintését két olyan fejezet követi, amely a kormányzatnak a fejlett ipari gazdaságban betöltött szerepét vizsgálja. E fejezetekben a közösségi választások természetét, vagyis azt kutatjuk, hogy a demokratikus rendszerekben miként hozzák meg a gazdasági döntéseket, emellett megvizsgáljuk a kormányzati adóztatási és kiadási rendszerek sémáit, és szemügyre vesszük, hogy a kormányzat miként birkózhat meg a túlcsordulásokkal, vagyis a külső gazdasági hatásokkal. A 34. fejezetben azután tovább elemezzük a láthatatlan kéz doktrínájának fő (potenciális) fogyatékosságát: a modern szegénységet. Továbbá megvizsgáljuk a hatékonyság és az igazságosság közötti konfliktust, arra a kérdésre keresve választ, hogy az országnak mennyi kibocsátást kell feláldoznia, ha csökkenteni akarja vagy meg akarja szüntetni a szegénységet. Végül, a 35. fejezetben figyelmünket a legeslegnagyobb gazdasági problémára, a gazdasági alternatívák kérdésére összpontosítjuk. Ebben a fejezetben áttekintjük a leghatékonyabb és legigazságosabb gazdasági rendszerekkel kapcsolatos különböző nézeteket, majd pedig azt, hogy miként szerveződnek, és milyen teljesítményt nyújtanak a valóságban az olyan alternatív gazdasági rendszerek, mint amilyen például a Szovjetunióé. A jelen részt tehát a mikroökonómía legkényesebb és legvitatottabb kérdéseinek