Közlekedésgazdaság, közlekedéspolitika [antikvár]

A közlekedés, a közlekedésgazdaság és a közlekedéspolitika fogalmak a 20. század végén a társadalom és a gazdaság helyzete, fejlődése iránt érdeklődő emberek többsége számára általánosságban ismertek. Ezek a gyakorlati élet olyan folyamataira utalnak, amelyek részei mindennapi életünknek, hozzájárulnak életszükségleteink kielégítéséhez. Hatásuk hosszabb távon is befolyásolja az emberi élet, a társadalom rendjét és fejlődését. Részletesebb megvilágításuk azok számára szükséges, akik - általában a munkájuk révén - közelebbi kapcsolatba kerülnek velük. A közlekedés - mondhatni - egyidős az emberiséggel. Az emberi élet fenntartásához, a társadalmi élet kialakulásához és formálódásához kezdettől fogva - többek között - közlekedésre is szükség van. így jutott el az emberiség évezredeken át a társadalmi fejlettség jelen korszakába. A közlekedés gyűjtőfogalom, amely az emberek utazását, a „testes" dolgok (anyagok) szállítását és a „testetlen" dolgok (gondolatok, hírek, adatok, rajzok közlését stb.) továbbítását, helyváltoztatását, - vagyis a beszéd és nem beszéd jellegű távközlő szolgáltatásokat jelenti. A közlekedés a szállítást, a távközlést, tehát a helyváltoztatást sajátos eszközeivel - földön, vízen, levegőben, közleményeknél esetleg a világűrön át - rendszeresen lehetővé tevő folyamat. Különösen jelentős attól az időtől kezdve, és ott, ahol szüksége és anyagi lehetősége szerint bárkinek módja lett az igénybevételére. A közlekedés kapcsolatot teremtő, kapcsolatot biztosító tevékenység, amely lehetővé teszi a világ különböző részein élő emberek, embercsoportok érintkezését, együttműködését, gondolataik és javaik kicserélését. A közlekedés révén jöhettek létre a politikai, társadalmi, kereskedelmi-gazdasági, kulturális, tudományos kapcsolatok, vált a világ „felfedezhetővé", megismerhetővé, „birtokba vehetővé". A Föld élőlényeivel és élettelen dolgaival együttesen összefüggő, működő rendszer, amelynek a közlekedés is szükséges része. A közlekedés is kezdettől fogva szükséges volt ahhoz, hogy a világ az ember hasznos életterévé váljék. A társadalom fejlődése nem érthető meg a közlekedés fejlődésének az ismerete nélkül - és fordítva: a közlekedés fejlődése sem érthető meg az emberi élet egyéb területein megvalósult fejlődés ismerete nélkül. 2. A közlekedés hagyományos két alaptevékenysége a „testes dolgok" szállítása és a „testetlen dolgok" továbbítása, vagyis a beszéd és nem beszéd jellegű távközlés.