Külkereskedelem önállóan I-II. [antikvár]

Részlet az I. kötetből: "1. A külkereskedelmi tevékenységet az 1974. évi III. törvény, a végrehajtására kiadott 1053/1974. /X.17./ MT. határozat, a 7/1974. /X.17./ KkM rendelet szabályozza alapvetően. A külkereskedelmi tevékenység gyakorlásával kapcsolatos hatályos szabályokat az 1/1989. /I.18./ KeM rendelettel módosított 1/1987. /XII.29./ KeM rendelet tartalmazza. A külkereskedelemről szóló törvény értelmében a törvény hatálya alá tartoznak: - az áruk, szolgáltatások és az anyagi értéket képviselő jogok nemzetközi forgalma, - a nemzetközi termelési és kereskedelmi együttműködés és szakosítás, - a külföldi gazdasági vállalkozások, - a külföldiek magyarországi kereskedelmi tevékenysége. A törvény és a végrehajtási rendelet értelmében a külkereskedelmi tevékenységről szóló jogszabályok hatálya nem terjed ki: - az áruforgalomra és szolgáltatásokra a természetes személyek személyes szükségletei körében, - a bank- és biztosítási tevékenységre, - a postai és távközlési szolgáltatásokra, - a személy fuvarozási szolgáltatásokra, valamint a belföldi által teljesített árufuvarozási szolgáltatásokra, - az idegenforgalomra, - hír- és egyéb tájékoztató anyagoknak - ide nem értve a reklám- és propaganda anyagokat - hírközlő és tájékoztató szervek közötti átadására, - a nemzetközi vízügyi együttműködés keretében anyagok átadására és szolgáltatások nyújtására, - Sportolók és előadóművészek szereplésére és az ezzel kapcsolatos szolgáltatásokra, - a Diplomáciai Testületet Ellátó Igazgatóság által tevékenységi körében nyújtott szolgáltatásokra, - vasúti és légifuvarozás körében árunak ugyanazon fuvarlevél alapján, azonos fuvarozási mód igénybevételével külföldi részvételével történő továbbítására, - vasúti fuvarozási eszközöknek vasúti fuvarozást végző vállalatok között használatra történő átengedésére, - fuvareszközök számára, azok üzemeltetéséhez menetközben szükségessé váló áruk vételére és eladására, illetve szolgáltatások igénybevételére és teljesítésére." I. Az 19BB. .ianuár 1-tol hatályos szabályozás általános ismertetése 1. A külkereskedelmi szervezet 1986 és 1988 között A külkereskedelmi szervezet jelentős modernizálása 1986. január 1-én vette kezdetét, amikor hatályba lépett a 7/1985, /XII.31./ KkM számú rendelet, ami a külkereskedelmi jogok megszerzését jelentősen megkönnyítette. A nem konvertibilis elszámolású forgalomban a kérelmező azon saját termékeivel kapcsolatban, amelyek nem szerepeltek a hivatkozott rendelet kivételi listáin, külkereskedelmi jogot az úgynevezett "egyszerűsített", lényegében automatikus rendben lehetett megszerezni. A kivételi listán szereplő, valamint a nem saját termékek és a nem konvertibilis elszámolású relációk tekintetében a külkereskedelmi joghoz az egyedi engedélyezési eljárás keretében volt lehetséges hozzájutni. 1986-1987-ben a külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalatok száma mintegy százzal emelkedett és 1987 végére ez a szám elérte a 350-et. A Külkereskedelmi Minisztérium ezen felül évente több, mint ezer eseti külkereskedelmi jogot adott ki. A Rendelet másik fontos új szabálya az volt, hogy a párhuzamos külkereskedelmi tevékenységek körét nagymértékben szélesítette. A rendelet 4. számú melléklete felsorolta azt a 40 vállalatot, amely úgynevezett általános külkereskedelmi export-import profillal rendelkezett. Ezen általános profilok tartalma az volt, hogy a vállalatok a konvertibilis elszámolású relációkkal kapcsolatban minden olyan termék exportjára, illetve importjára jogosultak voltak, amelyek nem szerepeltek a kivételi listán. Az új rendelkezés hatására a külkereskedelmi tevékenységet folytató vál- I. A MAGYAR GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK LEHETŐSÉGEI A KÜLKERES= KEOELEMBEN 1. A--KÜi-^-I-ACRA JUTÁS ^lOGA A hatályos jogszabályaink szerint valamennyi gazdálkodó szervezetnek lehetősége van arra, hogy részt vegyen az ország külkereskedelmében, áruival és szolgáltatásaival kijusson a nemzetközi piacokra, illetve onnan ezeket beszerezze. Erre kétféle módon van lehetőség: vagy úgy, hogy a gazdálkodó szervezet saját maga külkereskedik, vagy pedig a külkereskedelmet más vállalaton keresztül bonyolítja le. Ahhoz, hogy a gazdálkodó szervezet a külkereskedelmi tevékenységet saját maga folytassa, a külkereskedelmi törvény alapján kiadott 1/1987. /XII. 29./ számú kereskedelmi miniszteri rendelet szerint az szükséges, hogy a gazdálkodó szervezetet bejegyezzék a külkereskedelmi tevékenységet folytatók nyilvántartásába, vagy pedig a minisztériumtól e-seti külkereskedelmi engedélyt kapjon. A saját jogon folytatott külkereskedelemre vonatkozó előírásokat az I. kötet tartalmazza, így arra e fejezetben nem térünk ki. A továbbiakban részletesen ismertetjük azt, hogy milyen módon vehet részt a külkereskedelemben az a gazdálkodó szervezet, amely saját jogon nem folytat ilyen tevékenységet. a. A-külkereskedBlmi-váílalat-helyzete A külkereskedelemről szóló 1974. évi III. törvény kifejezetten deklarálja azt a lehetőséget, hogy minden termelő, kereskedelmi és szolgáltató szervezet a tevékenységi körén belül, a külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalatok útján külföldi számára árut értékesíthet, illetve szolgáltatást nyújthat, továbbá külfölditől árut szerezhet be, illetve szolgáltatást vehet igénybe /14. § /l/ bekezdés/.