Külkereskedelmi marketingkommunikáció II. [antikvár]

A marketingszemlélet általánossá válása a magyar gazdaságban rendkívül gyorsan haladt előre az utóbbi pár évben. A külkereskedelemben már korábban is érvényesültek e szemlélet alapvető követelményei, mert kikényszerítették azt a piaci körülmények, az éles versenyhelyzet, így bizonyos fokig kísérleti műhelynek is tekinthetjük a külkereskedelmet, amelynek gyakorlatát figyelembe vehetik vállalataink a hazai marketingmunka kialakításánál. Az elmondottak indokolták, hogy a Külkereskedelmi Főiskola tananyagában mindig is kellő súllyal szerepeltek a marketing különböző részterületeivel foglalkozó tantárgyak. Alapismereteket így ez a jegyzet nem tárgyal; ismertnek tételezi fel azokat. Ugyanígy épít bizonyos szociológiai és pszichológiai alapismeretekre, amelyeket a hallgatók a korábbi tantárgyak keretében elsajátítottak. A vállalati, intézményi kommunikáció és a marketing kapcsolatáról számos elmélet létezik a szakirodalomban. A jelen tananyag - bizonyos megszorításokat és szűkítéseket elfogadva - a vállalati és intézményi kommunikációs tevékenységet marketingkommunikációként, a marketing szerves részeként kezeli, tehát elsődlegesen piacbefolyásoló funkcióját tartja szem előtt. Szintén praktikus szempontok miatt szükségszerűen értelmezi egyszerre szűkebben és tágabban a marketingkommunikáció (más szóhasználattal propaganda és reklám) problémakörét. Szűkebben abban az értelemben, hogy - külkereskedelmi tevékenységet tartva szem előtt - a hazai gyakorlatot csak akkor tárgyalja, ha az illusztrációként vagy egyéb szempontból ide illik. Keveset foglalkozik az importcikkek reklámjával és propagandájával is, minthogy azok a hazai marketingkommunikációs tevékenységre vonatkozó szabályok és normák, valamint szokások érvényessége alá tartoznak. Tárgyalása tehát főként a magyar export külföldi marketingkommunikációs igényeivel és lehetőségeivel foglalkozik. Tágabban értelmezi a témakört abból a szempontból, hogy a marketingkommunikációs tevékenységet a marketingkutatás és a piacszervezés-piacbefolyásolás egyéb részterületeivel szervesen összefüggő együttesként kezeli. Szükségszerűen érinti tehát a kapcsolódási pontokat, és rendszeresen utal a kommunikációs tevékenységnek az egyéb marketing intézkedésekkel való összefüggéseire.