Kutatási füzetek 9. [antikvár]

Gelencsér IldikóA Balkán-félsziget: felfogások és realitások1A Balkán, Balkán-félsziget, Délkelet-Európa fogalmak szinte egymás szinonimájaként használatosak a magyar nyelvben. A három meghatározás nagyjából ugyanazt a területet fedi le - de csak nagyjából. Bár a médiában már meghonosodott a Macedónia név az 1992-ben önállóvá vált egykori jugoszláv tagköztársaság elnevezésére, a köznyelv - és néhol a szakirodalom is - még mindig nem tett világos különbséget Makedónia és Macedónia között. Ebben a rövid tanulmányban megkísérlem tisztázni az öt fogalom körüli bizonytalanságot.A Balkán: a régióra vonatkozó meghatározások2A félsziget a mai Bulgária északi részén húzódó hegységről kapta a nevét. Az idők folyamán a Balkán-hegység egy nagyobb régió számára kölcsönözte a nevét. A földrajzi meghatározás szerint a Balkán az a terület, amely a Duna-Száva-vonaltól délre helyezkedik el. Ez hozzávetőlegesen a 45. szélességi foknak felel meg. Politikai értelemben a Balkán az a terület, amely Albániát, Bosznia-Hercegovinát, Bulgáriát, Görögországot, Horvátországot, Jugoszláviát, Macedóniát, Romániát, Szlovéniát és Törökországot foglalja magába. Egyes történészek megkérdőjelezik néhány államnak a régióhoz való tartozását. Romániát bizonyos szem-1A címet Derek Hall és Darrick Danta által szerkesztett könyv egyik írásából merítettem: Reconstructing the Balkans. A Geography of the New Southeast Europe, John Wiley & Sons Ltd, 19%.2Professor Lewthwaite törvénye szerint minél rövidebb a meghatározás, annál hosszabb annak magyarázata. (Gordon Lewthwaite Professzor Emeritus a Kaliforniai Állami Egyetem földrajzi tanszékén, ahol 1959-ben kezdte meg oktatói tevékenységét.)