Lakatosok, puskaművesek, csiszárok, kötélgyártók árszabásai (1626-1821) [antikvár]

BevezetésA mesteremberek árszabásait tematikus rendben megjelentető sorozat 9. kötete vegyes tematikájú: a lakatosok, csiszárok mellett a kötélgyártók árszabásait tartalmazza.' A lakatosokkal együtt adjuk közre a puskamívesek, puskaá-gyazók, sarkantyú és zablakészítők limitációit is, minthogy az általuk készített termékeket, javítási munkákat igen gyakran a lakatos árszabások tartalmazzák. Nem került külön fejezetbe az a néhány, fegyvergyártáshoz kapcsolódó árszabás sem (fegyverderék készítők, puskapor-török), amelyeket kis tételszámuk miatt a megfelelő megyénél a lakatos árszabás után adunk közre.A lakatos a kovácsból önállósult szakma, s mint neve {lakatos, lakatgyártó) is mutatja, kezdetben legfontosabb termékét a különféle lakatok jelentették. A Lakatgyártó, Lakatos családnév az 1420-as évektől tűnik fel a forrásokban.^ Céhszervezetre legkorábbi adataink a 15. század derekáról származnak: Kassán 1461-ben a lakatosok sarkantyúsokkal, páncélgyártókkal, csiszárokkal, Debrecenben, 1489-ben kovácsokkal, szíjgyártókkal közös céhbe tömörültek. A lakatosoknak 47 önálló céhéről maradt fenn emlékanyag, ugyanilyen nagy számú azonban a más szakmákkal közös céhtársulás. Közülük több 16-17. századi alapítású.^ A kései vegyes céhektől eltekintve a céhtársulások rendszerint a vas alapanyagot feldolgozó, illetve a lakatosságból kivált, bizonyos termékekre specializálódott mesterségeket tömörítik, de ahogy a lakatosok tevékenységében nőtt a zárszerkezetek, épület- és bútorvasalatok szerepe, gyakorivá váltak az asztalosokkal közös céhtársulások is. A lakatos céhek elsősorban városokban működtek.A lakatosok nyersanyaga a vas és acél, de rezet és ónt is használtak. Felszerelésük, munkájuk sokban egyezik a kovácsokéval, de annál bonyolultabb, sokrétűbb, fontos részét képezi a finommechanikai szerkezetek készítése. A vas tűzi megmunkálása mellett jelentős szerepe volt a hidegen való alakításának, a hegesztés mellett a forrasztásnak és szegecselésnek is."^ A lakatos iparból is több, speciáhs termékeket előállító iparág vált ki, mint a puskaműves és a sarkantyú- és zablakészítö. Utóbbiak azonban csak kivételesen érték el egy-egy településen azt a létszámot, hogy önálló céhet alakíthattak volna. Ezért leggyakrabban lakatosokkal, egyéb fémiparosokkal vagy nem ritkán szíjgyártókkal és nyereggyártókkal társult céhekben találhatók, sok helyen azonban nem is különültek el a lakatosoktól. A céhes emlékanyagot vizsgálva feltűnik, hogy a fegyvereket gyártó iparosokat, akiknek száma mindig függött a hadiipari konjunktúrától és a haditechnika fejlődésétől is, néhány év vagy évtized eltéréssel más-más mesterségeket tömörítő céhalakulatokban találjuk. Ahogy a páncélok, vértek a 17. századra idejét múlttá váltak, a fegyverderék készítők is lassan eltűntek, így anyagunkban csak egy árszabással vannak képviselve. ^