Bővebb ismertető
.ífil t'fíí wfeh -a iH ni.-kbevezetés a levelezési ismeretekbeA levél az az írásos műfaj, amelyet kora gyermekségünktől ismerünk. Távoli családtagjainkkal, ismerőseinkkel és másokkal legáltalánosabban levéllel tartjuk a kapcsolatot, levélben közöljük mondanivalónkat, gondolatainkat. A címzetthez - mint egyéb küldeményt is - a posta közvetíti. így volt ez már az emberiség történetének ókorában is. A levél, a levelezési forma egyidős az írás-olvasás képességével, illetőleg elteijedésével. A korábbi szóbeli üzenetközvetítést egykettőre felváltotta a levelek futárszolgálattal való kézbesítése. A küldemények (az értesítések, a levelek) ilyen közvetítése ismert volt az ókori Babilóniában, Egyiptomban, Perzsiában, Rómában. A nagy központosított birodalmakban az állami élet irányításában nélkülözhetetlenné lett a levelek közvetítésével foglalkozó intézmény megszervezése. A mai posta szavunk latin eredetű. A posta eredetileg kizárólag az államigazgatást szolgálta, idővel a magánküldeményeket (leveleket, csomagokat) is eljuttatta a címzetthez. Ez azonban már feltételezte a postakocsi-szolgálat fejlődését, még inkább az írás (levél) anyagának gyökeres változását. Képzeljük eli elérhette-e Julius Caesar lovasfutáija a célját, ha a hadvezér katonáinak magánüzeneteit tartalmazó wasztáblákat vitt volna magával Rómába. Ugyancsak megkésett volna a Szenátushoz vitt üzenettel. Babilónia írástudói még agyagtáblákra írt törvényeikkel üzentek" a késői utókornak arról, milyen is volt a babilóniai állam.A görögök és a rómaiak feljegyzéseiket, leveleiket szívesen írták viasztáblára (1. ábra). Ez kisebb méretű (könnyen kezelhető) tábla volt. A pereme kiemelkedett, a középső, mélyített részét pedig méhviasszal vonták be. Az írás\'essző az egyik végén hegyes, a másikon lapos kiképzésű. Ez volt az úgynevezett stílus. A viaszba írt szövegeket - ha feleslegessé váltak a stílus (2. ábra) lapos felével elsimították. A római konzulok hivatalba iktatásukkor elefántcsontból faragott viasztáblát kaptak ajándékba. írásra való