Logisztikai tudományos füzetek 2. [antikvár]

Dr. Husti István egyetemi tanár, tanszékvezető, kandidátus Gődőllői ATE, Műszaki Gazdaságtani Tanszék A kereskedelmi logisztika egyik bázisa: a vevőszolgálat^ A kereskedelmi és logisztikai szakemberek számára nem szükséges indokolni (netán magyarázni) a kereskedelemfejlesztő-, vagy kissé tágabban: a marketinglogisztika jelentőségét. Az sem szorul bizonyításra, hogy e tevékenységrendszer(ek) középpontjában az üzleti partnerek, mindenek előtt a vevők minél jobb kiszolgálásának a törekvése kell, hogy álljon. Igen szemléletesen jeleníti meg ezt KNOLL (1994.) a „héttényezős" kölcsönhatásokat leíró modelljében, ahol a „vevő kiszolgálás"-t helyezi a centrumba, míg az árut, árat, embert, folyamatot, helyet és a logisztikai közreműködést a ható tényezők sorába. (6.) SZEGEDI (1998.) a vevőkiszolgálást az integrált logisztikai koncepció sikeres megvalósítása szempontjából tartja fontosnak. Megjegyzi, hogy a vevőkiszolgálás színvonalát a piaci igényekkel összhangban kell tartani. Ha ugyanis „szolgáltatói szintünk a piaci igények fölött van, jelentős fölösleges többletköltségünk jelentkezik. Ha az igények alá lövünk, vevőink elfordulnak tőlünk." (9.) A kiragadott hivatkozások is jelzik, hogy a logisztikában, illetve a logisztikai gondolkodásban a vevőkkel kapcsolatos magatartás kulcs-fontos-ságú. A „Logisztika" 1994. novemberi számában a General Electric multinacionális vállalat nemzetközi és ezen keresztül magyarországi törekvéseiről olvasható egy rövid összeállítás. Az 1990-es évekre felsorolt kilenc célból témánk szempontjából kettő érdemel kiemelést. Ezek: - „A vevők a vállalat éltetői. A vevők elképzelései és a vállalat elképzelései eggyé válnak. - A vevőszolgálat mindenki munkája és felelőssége." (1.) Úgy gondolom, hogy az előzőek ismeretében nem lesz haszontalan kissé részletesebben áttekinteni a vevőszolgálattal kapcsolatos néhány alapkérdést, kitérve az egységes értelmezést elősegítő összefüggések ' A tanulmány kapcsolódik az OKTK A.879/lll.b. sz. kutatáshoz. - 7 -