Magyar gazdaságtörténet 1848-ig [antikvár]

1. / A FEUDÁLIS VISZONYOK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE. A feudalizmus fogalma és periodizációja A feudalizmus a történeti fejlődés egyik gazdasági- társ adalmi_alapfor mác ió j a" ATTeüd á -lis viszonyok alapját a földneL~á"Teudális kor alapvető termelőeszközének, mint az adott állapotban mindent magába foglaló munkafeltételnek tulajdonviszonyai alkották. A feudális földtulajdon egyik sajátossága, hogy csak az ural-kodőosztály tagjai szerezhetik meg, a társadalom többi osztálya egyetemlegesen ki van zárva a földtulajdonból. Az uralkodóosztályhoz tartozás és a földtulajdonnal rendelkezés egymás feltételei: csak az uralkodóosztály tagjainak lehet földtulajdona s csak az tartozik a kiváltságosok közé, aki földtulajdonnal bir. A feudális földtulajdon másik sajátossága a kettős birtoklás. • A földtulajdonos földesúr ugyanis csak a föld egy részén - a későbbi allodiumon gazdálkodott önmaga, a többit szétosztotta a jobbágyok között, akik azon önálló gazdálkodást folytattak. A közvetlen termelők tehát ténylegesen ha^s^náyák, bir^ko^^ de - az uralkodó- osztály monopoíiuma következtében - tulajdonjoguk nincs felette. Tulajdon és birtoklás tehát mint osztály jellegű kati^riák válnak széjjel. Az uralkodóosztály tulajdonjoga a közvetlen termelőktől szedett feudális járadékon (földjáradékon)^ keresztül realizálódott, ebben jutott kifejezésre a feudális kizsákmányolás. A feudális földjáradék Marx ismert megfogalmazása szerint a többletmunka mindent elnyelő formája "az egyedüli többletmunka vagy az egyedüli többlettermék, amelyet a közvetlen termelő, aki a saját újratermeléséhez szükséges munkafeltételek birtokosa, a föld mint az adott állapotban mindent magában foglaló munkafeltétel tulajdonosának szolgáltatni köteles." A feudális járadéknak három alapformája volt. A naturális járadékoknak nevezett munl^- (robot) és termékjáradék, valamint a pénzjáradék. A feudális járadékot a földesúr a gazdaságon kivüli kényszer se-gitségével hajtotta be. A gazdaságon kivüli kényszer a jol^ágy szeiiíg"-lyijüggé^ jelentette és kifejeződött: a) a jobbágy személyét terhelő kötelezettségeken, (fejadó, házatlan zsellérek robotkötelezettsége stb.) b) a földesúrhoz kötöttségben (költözés korlátozása), c) a földesúr