Magyar Könyvvizsgálói Kamara-Kötelező szakmai továbbképzés 2011 [antikvár]

Okleveles könyvvizsgálók továbbképzése 2011 1. Bevezetés Az előző években többször felmerült olyan kérés a könyvvizsgáló kollegáktól, amely arra irányult, hogy a kötelező oktatás keretén belül több gyakorlati tapasztalatot tükröző, a standardok általános szabályait konkrét esetekre alkalmazó anyagot szeretnének kapni, amelyet a könyvvizsgálók a mindennapi munkájuk során is fel tudnak használni. A tárgyévi oktatási anyag összeállításánál ezért megpróbáltunk olyan jegyzetet összeállítani, ami konkrét példákon keresztül is bemutatja azt, hogy az egyes előírásokat hogyan lehet értelmezni a konkrét esetekben. A jegyzet a kockázatfelméréstől a vezetői levél kiadásáig követi nyomon esettanulmányok segítségével a könyvvizsgálat folyamatát. Az oktatási idő szűkössége miatt nem tudtunk minden területtel egyenlő mélységben foglalkozni, ezért kevésbé tárgyaltuk vagy kihagytuk azokat a területeket, amelyeket véleményünk szerint kellő gyakorlatiassággal oktatták a kötelező kamarai oktatás keretében az elmúlt években (mintavételezés, könyvvizsgálói jelentés), ugyanakkor mélyebben próbáltunk foglalkozni a korábban elhanyagolt területekkel, például a rendszerfelméréssel. Célul tűztük ki azt is, hogy bemutassuk az egyes folyamatoknál a folyamatok végső eredményének következményét az audit követő fázisaira, valamint azt is, hogy bemutassunk olyan döntési helyzeteket - főleg az audit első fázisaiban - amely eddig nem került teljes körűen bemutatásra korábbi oktatási anyagokban. A jegyzet a terjedelmi keretek szűkössége miatt főleg azokat a módszertani utakat mutatja be, amelyeket olyan cégeknél érdemes alkalmazni, ahol a folyamatok egyszerűbbek és kevésbé kontrolláltak, mivel a Magyarországon auditált cégek többsége nem azon nagyvállalatok köréből kerül ki, ahol alkalmazható lenne a kontroll alapú audit megközelítés. Ettől függetlenül persze a döntési fáknál bemutatjuk a többi alternatívát is, hiszen enélkül nem tudnák a kollegák meghozni a megalapozott döntéseket. A jegyzetben próbáltunk egyensúlyozni azon a kötélen, amelynek egyik oldalán a konkrét gyakorlati útmutatásra szóló hatalmas elvárás szakadéka tátongott, másik oldalon pedig az a veszély, amely a Magyarországon található nagyobb és közepes audit cégek egymástól néha lényegesen eltérő audit metodológiája okoz, mivel bármely konkrét gyakorlati útmutató sértheti valamely cég előírását. Ha mégis választanunk kellett, akkor a konkrétumok mellett döntöttünk, vállalva ezzel azt, hogy néhány audit cégnél erősebb kommentekkel láthatják el e jegyzetünket. Tettük ezt azért, mert a legtöbb magyar könyvvizsgálónál és könyvvizsgáló cégnél nincs kialakult gyakorlat jó néhány a tankönyvben tárgyalt területre, nekik pedig szükségük volt konkrétumokra, amelyet fel tudnak használni a későbbiekben is a munkájuk során.