Bővebb ismertető
Hatodik évébe lépett a válság, amely nem kímélt sem országokat, sem kontinenseket. Kirobbantója és elszenvedője is az a pénzügyi szektor volt, amely sok helyütt térdre kényszerült. A szektor helyzete az eltelt évek alatt folyamatosan változott. Túl vagyunk hatalmas leírásokon, tisztulnak a port-fóliók, miközben szaporodnak a „rossz bankok", amelyeknek bedőlt projektek sokaságával kell szembenézniük. A világ országainak többsége küzd az eladósodottsággal, hiszen az egyes nemzetek óriási forrásokat mozgósítottak a válság hatásainak enyhítésére. A válság cunamiként mosta el a kkv-szektor alsó harmadát, de nem kevés nagyobb vállalkozást is, sőt egész iparágakat és ágazatokat, s csak a legválságállóbbak tudtak talpon maradni. Talpon pedig többféleképpen lehet maradni egy válságos időszakban. Válságállók vagyunk, ha jók vagyunk, és olyan terméket gyártunk vagy szolgáltatást nyújtunk, amilyenre, krízis ide vagy oda, mindenkinek szüksége van. Válságállók vagyunk akkor is, ha olyan iparágban tevékenykedünk, amely a legkevésbé sincs kitéve konjunkturális hatásoknak (mikroelektronika, biotechnológia stb.). Válságállók vagyunk továbbá, ha innovatívak, kezdeményezők és elképesztően szívósak vagyunk. Mindez persze kevés, ha nincs támogatás, segítség vagy szerencse.
Egy hatalmas országnak hatalmas problémái kezeléséhez hatalmas erőforrások állnak rendelkezésére. Egy eladósodott kis ország aligha lehet válságálló, hacsak — de ez messzire vezetne
következően, előrelátásuknak köszönhetően vagy szisztematikus munkájukból adódóan nagyobb megrázkódtatások nélkül vészelték át a nehéz időszakot. Akadtak, akik óriási tulajdonosi segítségre szorultak, s előfordultak olyanok is, akik feladták a küzdelmet és kivonultak erről a piacról. Sok pénzügyi szereplő került eladó sorba, de manapság nemigen kapkodnak az arákért.
Mindezen körülmények, viharok, változások közepette a Magyar Pénzügyi Almanach - immáron 22. éve - jól van, köszönhetően az almanach barátainak, támogatóinak, üzleti partnereinek, s mint mindig, most is azon fáradozik, hogy hitelesen tudja bemutatni a hazai pénzügyi szektort.
A restriktív kormányzati lépésekre, restriktív intézkedésekkel reagáltak a pénzügyi szereplők, s előállt a Széchenyi István által a „Hitelben" leírt állapot, miszerint: „ a' Hitel hiját tartom azon oknak: hogy a' magyar birtokos szegényebb, mint birtokához képest lennie kellene, 's magát nem bírja olly jól, mint körülményi engednék; hogy mezeit a' jó gazda nem viheti a' lehető legmagasb virágzásra ". A likviditásszűke ma a legnagyobb gátja a „virágzásnak".
A Magyar Pénzügyi Almanach is sokat változott. A csaknem negyedszáz tanulmány részletes képet ad az ország, a gazdaság helyzetéről, a pénzügyi szektor egészének és egyes szereplőinek jelenéről és kilátásairól.
Dél-Európa országait részben elmosta, részben igencsak megtépázta a mindent elsodró özönvíz. Az európai államok eltérően reagáltak, s ki-ki kereste az összefogás lehetőségeit. Magyarország az Európai Unió tagjaként boldog lehet, hogy sok-sok évszázad hányattatásai után egyenjogú tagja lehet egy olyan klubnak, amelynek lehetősége van arra, hogy mentőövet dobjon bajba került partnereinek. Persze a klubtagság kötelezettségekkel is jár, s aki ezt nem látja, nem érzi, nem támogatja, annak rövid-középtávon csalódnia kell.
A hazai pénzvilágot óriási erővel ostromolták a válság hullámai. Voltak, akik szerencsés helyzetükből
Ez évi kiadványunkban igyekeztünk befoltozni azokat a lyukakat, amelyek eddig tetten érhetők voltak a könyvben, s olyan szektorokat is bemutatni, amelyek eddig nem kaptak helyet a kötetben. Velük teljesebbek, informatívabbak lehetünk. Bekopogtattunk, és részben benyitottunk olyan ajtókon, amelyek mögött a kkv, a kockázati tőke, vagy a priváté banking tűnik fel. A tanulmánykötetet egy teljesen új fejezet követi: a kkv-szektor részleges áttekintése. A Budapesti Corvinus Egyetem Kisvállalkozás-fejlesztési Központjának munkatársai által összeállított indító tanulmány után egy „párhuzamos interjú"-ban tekintjük át a kkv-k helyzetét - különböző nézőpontokból. Ez a rész